Az életünk vagy a nyugdíjunk biztosítása a fontosabb?

Támogatott tartalom: alábbi cikkben röviden azt foglaljuk össze, hogy mik a főbb ismérvei a kockázati életbiztosításoknak, illetve a nyugdíjbiztosításoknak, mik szólnak egyik és másik mellett, illetve ellen. A Bankmonitorral együttműködve most segítünk olvasóinknak eligazodni: e-mailben várjuk az érintett, megtakarítást, illetve öngondoskodást is szolgáló biztosításokkal kapcsolatos kérdéseket, amire a független banki szakértők válaszolnak majd.

Az öngondoskodás a bizonytalan gazdasági környezetben minden korábbinál fontosabb. Minden szakértő azt mondja, hogy az állami nyugdíjrendszerekben robbanásszerű változásokat hoznak a következő évtizedek, amely változások az állami ellátások beszűkülésével és az öngondoskodás jelentőségének a felértékelődésével járnak majd együtt.

A ma még aktív, kereső generációk nem tudhatják, hogy tíz-húsz-harminc év múlva milyen ellátást remélhetnek az állami nyugdíjrendszertől, de a kilátások már most sem biztatóak. Miközben a központi költségvetésnek évről évre egyre magasabbak a nyugdíjterhei – a 2023-as költségvetésben 5760 milliárd forintot szántak nyugellátásokra, az ideiben már 6020 milliárdot, de vélhetően ennél is magasabb, 6200-6300 milliárdos lesz a végül erre költött pénz –, a csökkenő születésszámból és elvándorlásból fakadó népességcsökkentés miatt egyre kevesebb lesz az aktív munkavállaló, aki az időseket eltartja.

Miközben sokakat aggaszthat, hogy mi lesz vele idős korában, ha már nem tud dolgozni és a munkájából megélni, ugyancsak sokan néznek szembe azzal a kérdéssel is, hogy hogyan tudnak gondoskodni a szeretteikről, ha már nem lesznek köztünk. Magyarországon a születéskor várható élettartam a férfiaknál bő 73 év, de a nőknél sem éri el a 80 évet, ami jócskán elmarad az európai átlagtól (a férfiaké majdnem 78 év, a nőké közel 84 év). Sajnos tehát a magyarok átlagosan jóval korábban halnak, így a klasszikus, más néven kockázati életbiztosítások iránti érdeklődés is folyamatosnak mondható.

A két biztosítástípus – kockázati életbiztosítás és nyugdíjbiztosítás – a legtöbb paraméterében és részletében jócskán eltér egymástól, de mindkettő azt a célt szolgálja, hogy életünknek egy előre tudhatóan bekövetkező, tragikus vagy sorsdöntő változása legalább anyagilag felkészülten érjen minket, illetve szeretteinket, hozzátartozóinkat. Az alábbiakban bemutatjuk a két biztosítástípus legfontosabb jellemzőit.

A kockázati életbiztosítás elnevezés sokaknak ismeretlennek tűnhet, holott valójában nem jelent mást, mint a legegyszerűbb, klasszikus életbiztosítást. Bárki megkötheti magára vagy egy kedvezményezett hozzátartozóra, a szerződés megkötésekor meghatározva, hogy hány évig és milyen biztosítási díjra akar szerződni. Természetesen minél nagyobb összeget remélünk a biztosítástól, annál nagyobb a fizetendő havi díj, de emellett a biztosított személy életkora, foglalkozása és egészségi állapota is befolyásolja a fizetendő biztosítási díjat.

Aki kockázati életbiztosítást köt, az meghatározhatja, hogy a biztosított halála esetén ki vagy kik legyen(ek) a kedvezményezettek. A biztosításhoz számos kiegészítő biztosítást lehet kötni, például baleset-, rokkantsági vagy egészségbiztosítást, akár műtéti vagy táppénzen, kórházban töltött napokra vonatkozó térítést is. Nagyon fontos tudnivaló viszont az, hogy a befektetéshez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal a kockázati életbiztosításnál nincs lejáratkori kifizetés, vagyis ez a biztosítás csak akkor fizet, ha a kedvezményezett személy életét veszti a biztosítás időtartama alatt. (Vagy valamilyen más biztosítási esemény bekövetkezik, például elveszíti a biztosított a munkahelyét.)

A nyugdíjbiztosítás ezzel szemben egy megtakarítási konstrukció, amelyhez ráadásul állami támogatás is jár. Mint minden nyugdíj-előtakarékosságnak, ennek is az a fő célja, hogy amikor a biztosított nyugdíjba megy, a rendelkezésére álljon egy lehetőleg minél nagyobb tőke, amiből kiegészítő jövedelemre tehet szert.

A nyugdíjbiztosítások többségének ugyanúgy havi díja van, mint a kockázati életbiztosítások többségének – bár mindkét biztosítási formának vannak egyszeri díjas változatai is –, a legfrissebb adatok szerint a havi 20 000 forintos befizetés a leggyakoribb, bár a biztosítók jellemzően ennél alacsonyabb, 15 ezer forint körüli minimumdíjat szoktak megállapítani. Az általános elvárás az, hogy a szerződés megkötése után három évig a szerződött díjat fizessük, ezután azonban csökkenhet a befizetett havi díj, illetve a legtöbb biztosító az első három év után lehetővé teszi a díjfizetés szüneteltetését is. A nyugdíjbiztosítást jellemzően a biztosított nyugdíjba vonulásának várható évéig lehet megkötni, és akkor következik be az úgynevezett „elérés”, amikor a biztosított vagy az általa megjelölt kedvezményezett(ek) hozzájuthatnak a megtakarításuk hozammal növelt összegéhez. A befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékával, legfeljebb évi 130 ezer forinttal az szja-t is csökkentheti a szerződő, ez az összeg automatikusan jóváírásra kerül a megtakarítási számláján.

Ahogy a cikk elején írtuk: a Bankmonitorral együttműködve most segítünk olvasóinknak eligazodni. E-mailben a kockázati életbiztosításokat és a nyugdíjbiztosításokat érintő bármilyen kérdést feltehettek, azok nyomán a Bankmonitor szakértői egy nagyobb cikkben összefoglalják a legtöbbeket érintő, legkevésbé egyértelmű szabályokat, választ adnak a leggyakoribb kérdésekre.