„Továbbra sem esett le a tantusz a többségnek” – durcás hangulatban indul Szijjártó a szövetségeseinkhez

Hétfő reggel van, már csak egy hét karácsonyig, ajándékok még sehol, az asszony otthon dohog, hogy bezzeg Ándiéknál már áll a fa, rólam meg azt se tudja, Melyikisztánból Milyenisztánba tartok épp, az egész család türkön ül, hogy mikor láthat már, de nekem megint indulni kell a nyomorult munkahelyemre, azokhoz a bénákhoz.

Ha a későn világosodó (pitymalló!) december 16-án semmi kedved bemenni a gyűlölt munkahelyedre, gondolj Szijjártó Péterre, aki már öt napja nem beszélt azzal a kedves-rendes tömeggyilkos orosz elnökkel, és négy napja, hogy utoljára igazán baráti földön járt – Törökországban –, ezt a hetét meg az ellenséges Nyugaton, Brüsszelben kell kezdenie.

Bár papírforma szerint még 15 napig mi vagyunk az EU soros elnöke, a külügyminiszterünk az indulásról szóló posztjában lévő fotók és szöveg tanúsága szerint olyan savanyú hangulatban indult ma reggel (is) Brüsszelbe, mintha Lavrov barátja váratlan budapesti látogatásáról vagy Dzsudzsák barátja búcsúmeccséről kellene lemaradnia a külügyminiszterek idei utolsó tanácsülése miatt.

„Továbbra sem esett le a tantusz a többségnek, s még mindig nem látják az új realitást” – írja, és most már meg se próbál úgy csinálni, mintha nem az ukránokat tartaná a háború egyetlen felelősének (bocsánat, a nyugatot is):

„Hiába van az asztalon a karácsonyi tűzszünet és tömeges fogolycsere lehetősége, ma újra több mint 6 milliárd eurót akarnak [az EU] a fegyverszállítások költségeire felszabadítani, nyomják az ukránokat, hogy küldjék a frontra a 18 éves srácokat is”.

Vajon a háború miatti orosz felelősségről esik egyetlen szó is a posztban? És vajon arról, hogy Orbán Viktor béke- és tűzszüneti javaslatát úgy utasította el Putyin, hogy Mar-a-Lago adta a másikat? A helyes megfejtők között egy csibészes-sportos, csak a barátoknak tartogatott Szijjártó-kézfogást sorsolunk ki.