Hirtelen nagyot nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, a tavaly szeptember-novemberi időszakban 4,7 százalékot mért a statisztikai hivatal az előző évi 4,3 százalék után. Legutóbb tavalyelőtt decemberben volt ennyire magas a munkanélküliségi ráta.
A 15–74 éves munkanélküliek száma az előző év azonos időszakához képest 20 ezer fővel, 231 ezer főre emelkedett. A KSH friss jelentése szerint a férfiak esetében a munkanélküliek száma 120 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt. A nőknél pedig 111 ezer fő volt munkanélküli, rátájuk 4,8 százalék volt, ami 0,5 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakában mért értéknél.
A munkakeresés átlagos időtartama 11,6 hónap volt, míg egy évvel korábban ez az idő 9 hónap volt. Az összes munkanélküli 49 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ez az érték 3,5 százalékponttal nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 33,1 százalékát tették ki.
A munkanélküliség növekedésével párhuzamosan csökkent a foglalkoztatottság, amiben némileg a szezonális hatások is közrejátszanak, hiszen a nyári mezőgazdasági és építőipari munkalehetőséget száma ebben az időszakban már csökkenni szokott. A 15-74 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma 4,691 millió fő volt, 45 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfi foglalkoztatottak száma 23 ezer fővel 2,488 millióra csökkent, a nőké pedig 2,203 millióra.
A foglalkoztatottakon belül 39 ezerrel kevesebben, 4,517 millióan dolgoznak a versenyszférában, vagyis az elsődleges munkaerőpiacon, a közfoglalkoztatottak száma 63 ezer volt, külföldön pedig 111 ezren dolgoztak, ami az előző, augusztus-október időszakban regisztráltnál 3 ezerrel magasabb létszám. Ők azok, akik magyarországi lakcímmel rendelkeznek, de már külföldön vállaltak munkát vagy ingázva, vagy úgy, hogy kiköltöztek.
Ráadásul ilyen létszámban legutóbb a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2020 januárjában dolgoztak külföldön magyarok.