Európában a magyarok akarják leginkább a gazdasági rendszer radikális átalakítását

• Világszerte elégedetlenek az emberek a gazdasági egyenlőtlenségek mértékével, a 36 országban készült friss felmérés szerint sok helyen sokan érzik úgy, hogy a gazdagok és a szegényebbek közötti különbség jelentős problémát jelent az országuk számára.
• A gazdagabb országok lakói inkább borúlátóbbak azzal kapcsolatban, hogy a gyerekeik hogyan fognak majd élni, míg a szegényebb országokban sokszor többségben vannak a bizakodók.
• A magyaroknál leginkább azok száma nőtt, akik stagnálásra számítanak, de a vizsgált 10 európai országban nálunk akarnak a legtöbben jelentős gazdasági reformokat, illetve akár az egész gazdasági rendszer leváltását.

36 országban, köztük Magyarországon vizsgálta az egyik legismertebb amerikai közvélemény-kutató vállalat, a Pew Research Center, hogy mit gondolnak az emberek a gazdasági egyenlőtlenségekről. A csütörtök délután publikált jelentés szerint az öt kontinens országait lefedő kutatásban a megkérdezettek több mint fele, 54 százaléka mondta azt, hogy a vagyonosok és a szegények közötti anyagi különbség jelentős problémát jelent az országuk számára. Hasonlóan, a globális átlagot nézve a megkérdezettek 60 százaléka mondta azt, hogy a gazdag embereknek túl nagy a politikai befolyása az ország belpolitikai történéseire.

A 36 vizsgált országból 33 esetében az emberek többsége azt gondolta, hogy az országuk gazdasági rendszerét vagy jelentős változtatásoknak kell alávetni, vagy egyenesen teljes reformra van szükség. Különösen határozottan gondolják ezt a közepes jövedelmű, fejlődő országok állampolgárai, de a vagyonosabb országokban is jellemzően ez az uralkodó álláspont, mindössze Szingapúr, Svédország és Hollandia volt olyan ország, ahol kisebbségben voltak a nagy változtatást akarók.

Ez volt az a kérdés, ahol a vizsgált 10 európai ország közül Magyarország képviselte az egyik szélsőértéket: a megkérdezettek 26 százaléka teljes gazdasági reformot, míg 48 százaléka jelentős változtatásokat szeretne, ezzel a legmagasabb volt nálunk a gazdasági átalakítást akarók aránya.

A Pew gyakran készít hasonló felméréseket, így volt lehetőség összevetni az eredményeket a korábbi évek adataival, és ebből kiderült az is, hogy 2022-es adatfelvételhez képest 2024-re hat százalékkal nőtt azok aránya, akik jelentős gazdasági változást akarnak.

Hogy fogunk élni?

A felmérés során kérdezték arról is az embereket, hogy mit gondolnak, az országban jelenleg élő gyerekek vajon jobb vagy rosszabb anyagi körülmények között élnek-e majd felnőttként, mint a szüleik. Itt éles különbség jött elő a fejlett, gazdagabb országok és az alacsonyabb átlagjövedelmű, fejlődő országok lakosai között: a jómódú országokban sokkal pesszimistábbak az emberek, Franciaországban a megkérdezettek 81 százaléka számít például arra, hogy a mostani gyerekeknek rosszabb lesz. Ehhez képest számos ázsiai és latin-amerikai országban többen vannak olyanok, akik arra számítanak, hogy gyerekeknek gazdagabb életük lesz.

Magyarország e kérdésben az európai középmezőnyt képviseli: ugyan itt is többen vannak olyanok, akik szerint a mai gyerekeknek rosszabb lesz, mint akik szerint jobb, de a különbség a két tábor között kisebb, 43-30 százalék a pesszimisták javára. Itt is érdekes viszont az időbeli változást megnézni a Pew tanulmányának függelékében: eszerint 2019 tavaszán még az akkor megkérdezett magyarok 37 százaléka gondolta azt, hogy a gyerekek generációja jobban él majd, míg 2024 tavaszán már csak 30 százalék vélte így. A rosszabb körülményeket várók aránya kis mértékben, 40-ről 43 százalékra nőtt, míg a jelentős növekedés (14-ről 25 százalékra) azok körében ment végbe, akik szerint életszínvonalbeli stagnálás vár a következő generációkra.

Kérdezték azt is, hogy a válaszadók hogy érzik, mekkora probléma országukban a gazdagok és a szegények közötti különbség, és minden országban arra jutottak az emberek, hogy nagy problémáról van szó. Európában mindenhol többségben voltak azok, akik szerint nagyon nagy, illetve mérsékelten nagy problémáról beszélhetünk,

Magyarországon a megkérdezettek 42 százaléka mondta, hogy nagyon nagy, míg 39 százalékuk azt, hogy mérsékelten nagy probléma.

Kérdezték arról is az embereket, hogy szerintük egyes társadalmi jelenségek mennyiben járulnak hozzá a gazdasági egyenlőtlenségek kialakulásához. Globálisan a legtöbben a fő oknak azt jelölték meg, hogy a gazdag embereknek túl sok politikai befolyása van (a válaszadók 60 százaléka szerint ez nagyban hozzájárul az egyenlőtlenségek létrejöttéhez.) Magyarországon is ezt nevezték meg legtöbben, a válaszadók 53 százaléka. A magyarok 32 százaléka gondolta emellett azt, hogy az oktatási rendszer is nagy mértékben hozzájárul az egyenlőtlenségekhez, míg 41 százalékuk szerint sokat számít az is, hogy egyes emberek több lehetőséggel születnek, mint mások.

A magyar válaszok e kérdéskörben az európai középmezőnybe tartoztak, egyetlen alterület volt, ahol a legmagasabb volt azok száma, akik szerint egy jelenség jelentős, illetve érdemi részben hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez. Ez pedig az a kérdés, hogy hozzájárul-e a gazdasági egyenlőtlenségek növekedéséhez az, hogy egyre több munkát robotok és számítógépek látnak el emberek helyett. A magyarok 31 százaléka gondolta ezt jelentős tényezőnek, míg 44 százalékuk érdemi tényezőnek, az így kapott 75 százalékos érték a legmagasabb volt Európában, és globálisan is csak Indonéziában, Srí Lankán és Japánban jött ki nagyobb érték.

A gazdasági egyenlőtlenségek okait kutatva kérdeztek arról is a kutatók, hogy mekkora probléma az országban a bőrszín, illetve a nem szerinti diszkrimináció. Az etnikai diszkriminációt a magyarok 22 százaléka tartja nagy, míg 43 százalékuk mérsékelten nagy problémának, míg a nemek közötti egyenlőtlenséget a megkérdezettek 18 százaléka nagy, 34 százalékuk pedig mérsékelten nagy problémának.

A Pew közvélemény-kutatása 2024 tavaszán zajlott, a reprezentatív felmérés során Magyarországon 996 emberrel beszéltek, személyes adatfelvétellel dolgozva. További módszertani részletek az intézet honlapján lelhetőek fel.