Antifa-ügy: egy olasz és egy német állampolgárral szemben is vádat emeltek

bűnügy
január 13., 12:15

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt további két külföldi állampolgárral - egy némettel és távollétében egy olasszal - szemben, akik egy bűnszervezet tagjaként vettek részt a 2023 februárjában történt budapesti támadásokban - írja az MTI.

A Fővárosi Főügyészség közleményében az áll: a vádirat szerint egy német férfi - az élettársával együtt - 2017-ben Lipcsében egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek az elkövetők, köztük az újabb vádemeléssel érintett német és olasz állampolgár is a tagja volt. A szervezet tagjai egyetértettek abban, hogy a szélsőjobboldali szimpatizánsokkal szemben erőszakkal kell felvenni a harcot, ennek megfelelően megállapodtak abban, hogy szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldali szimpatizánsként azonosított vagy annak vélt, gyanútlan áldozatok sérelmére. Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára.

A szervezet tagjai a támadások szervezése során - a lelepleződés elkerülése érdekében - egy darknetes alkalmazáson keresztül vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat, amelyek kiterjedtek az utazásra, a szálláshelyek biztosítására, a támadás eszközeinek beszerzésére, a helyszín, illetve menekülési útvonalak feltérképezésére is. A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, ami az előre egyeztetett feladatmegosztásban is megnyilvánult. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az irányító feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A figyelő feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a további tagok pedig a támadás végrehajtói voltak. A támadások során az elkövetők törekedtek az arcfelismerés és a nyomazonosítás meghiúsítására is - tette hozzá a főügyészség.

2018 októbere és 2020 februárja között több németországi támadást hajtottak végre, majd 2022-ben elhatározták, hogy hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is, amelyeket a Becsület napja elnevezésű eseményre tekintettel 2023. február 11-ére, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra terveztek.

Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az újabb vádemeléssel érintett két vádlott más tagokkal együtt, kifejezetten azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti támadásokban.

A gyanúsítottaktól lefoglalt eszközök
photo_camera 2023. februárjában a gyanúsítottaktól lefoglalt eszközök. Fotó: police.hu

Ezt követően, 2023. február 9. és 11. napja között öt támadás történt Budapesten, amelyben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én az I. kerületi Mikó utcában történt.

A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is.

A vád szerint a német állampolgár a Fővám téri, a Gazdagréti téri és Bank utcai támadásban vett részt, részben figyelő-követő, részben bántalmazó szerepben, az olasz pedig a gazdagréti és a Mikó utcai agresszióban mint bántalmazó.

A főügyészség mindkettőjükkel szemben fegyházbüntetés kiszabását, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasítást indítványoz.

Az ún. Antifa-ügy akkor vált széles körben ismertté, amikor 2023 februárjában letartóztatták a 39 éves Ilaria Salist, az olasz nőt azzal vádolták, hogy Budapest több pontján súlyosan összevert embereket, akikről azt feltételezték, hogy a neonáci Kitörés túra résztvevői. Salist lábbilincsben vezették be első tárgyalására, ügyvédjén keresztül pedig a magyar börtönkörülmények miatt panaszkodott. Ezek hatására kisebb diplomáciai csörte is kialakult Olaszország és Magyarország között. Tárgyalása 2024-ben kezdődött el, ám időközben Olaszországban a Zöldek És Baloldal Szövetsége nevű párt EP-képviselőnek jelölte, majd meg is választották. Mivel képviselőként mentelmi joga van, így az ellene folyó eljárást felfüggesztették, Salist pedig szabadon engedték.

Az ügy másodrendű vádlottját tavaly december végén Magyarország kiadta Németországnak, mivel európai elfogatóparancs volt érvényben ellene. A német Tobias E.-t korábban jogerősen 1 év 10 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték másodfokon, tettét beismerte, de már a tavaly májusi tárgyaláson is kérte, hogy engedjék vissza Németországba, mert német bíróságok előtt is szeretne felelni a tetteiért.