A napokban három világszerte ismert amerikai gigacég, a Meta (Facebook), az Amazon és a McDonald's is bejelentette, hogy részben vagy egészben befejezi úgynevezett DEI (diverzitás, méltányosság, inkluzivitás) programjait, ami lényegében úgy fordítható le, hogy nem fognak pozitívan diszkriminálni bőrszín, szexualitás, kor, vallás alapján senkit, nem lesznek ilyen típusú kvóták, nem lesznek kisebbségi csoportokat segítő programok a cégeknél.

Magyarországra ez a kérdéskör a faji sokszínűség és az évszázadokon át jogfosztott kisebbségek hiánya miatt kevésbé szivárgott át, de a DEI-jelenség Amerika egyik nagy törésvonala és ideológiai vitájának tárgya a progresszívak és a konzervatívok, a demokraták és a republikánusok között.

Nagy történelme van, lényegében a faji diszkrimináció tilalmából indult ki, még Kennedy hozta az első rendeletet 1961-ben arról, hogy a kormányzatnak dolgozó cégekben tilos megkülönböztetni az embereket. Aztán sok évtized alatt a dolog filozófiája eljutott odáig, hogy kifejezetten előnyben is lehetne részesíteni a fontos posztokon történelmi okokból vagy előítéletességből alulreprezentált kisebbségeket, mondjuk felvételi eljárásokban, előléptetéseknél. Ezt nevezték el affirmative actionnek, szó szerinti fordításban megerősítő intézkedésnek.

Ebből aztán voltak jogi viták, bírósági ügyek, főleg az egyetemek felvételijeit illetően, de a DEI ettől még erősödött, a 2010-es évekre a nagy amerikai cégek óriási hangsúlyt helyeztek rá kommunikációban és pénzben is. A sokszínűség dollármilliárdokat megmozgató téma lett, 2020-tól, a George Floyd-ügy után pedig az addigra eleve nagyra nőtt DEI kapott még egy plusz lendületet, számos cég igyekezett a fekete kisebbséget még inkább segíteni célzott és marketingelt programokkal.

Egyes republikánusok azonban egyre nagyobb hévvel kezdték támadni a DEI-t, főként azzal érvelve, hogy a pozitív diszkrimináció valójában a többségi csoport, éppenséggel a fehér keresztények elleni negatív diszkrimináció, márpedig Amerikában mindenkinek egyenlő esélyek járnak, jusson előre mindenki a tehetsége alapján. Ebből is jól látszik, hogy mennyire hitvita ez: mindkét fél az egyenlő esélyek fontosságára hivatkozik, csak az egyik a DEI-ben ennek megvalósulását, a másik a gátját látja.