Kilőtt az infláció decemberben, több mint egy éve nem nőttek olyan gyorsan az élelmiszerárak, mint az év végén
január 14., 08:51
Nagyot nőtt az infláció, de még nagyobbnak érezzük
Három elemet lehet kiemelni abból a szakmai gyorsértékelésből, amit a kedden közzétett, vártnál rosszabb decemberi inflációs adatokra reakcióként adott ki Virovácz Péter, az ING vezető elemzője:
- A várakozásokhoz képest nagyobb mértékben gyorsul az áremelkedés.
- Pont olyan tételeknél gyorsul az áremelkedés (élelmiszer, üzemanyag, lakbér), amelyek jelentősen hatnak az érzékelt inflációra.
- Az adatok miatt rövid távon nem várható kamatcsökkentés.
Virovácz az első kapcsán azt írta: az inflációnak ez az erősödése „részben az átlagos árszint havi alapú magas, 0,5 százalékos emelkedéséből és a tavalyi évi alacsony bázisból adódott... Az erős egyhavi átárazás egyik fontos forrása az élelmiszerek további drágulása volt”.
A szakértő szerint „komolyabb meglepetést jelent”, hogy a szeszes italok és dohányáruk ára 0,5 százalékkal nőtt. Kiemelte azt is, hogy „ami novemberben elmaradt, az megérkezett decemberre: a forint újabb jelentős gyengülése decemberre gyűrűzött be a tartós fogyasztási cikkek árába”. Az elemzés emellett kiemeli az energiaárak erős, 2,2 százalékos havi emelkedését, míg az év/év inflációnál a kiugróan magas üzemanyag-áremelkedést.
A második pont kapcsán azt lehet kiemelni Virovácz elemzéséből, hogy „az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is markánsnak nevezhető”. A szakember szerint „tehát nem elég, hogy már maga a hivatalos mutató is érdemben gyorsul, de az érzékelt infláció ezt a hatást felnagyítja”.
Virovácz arra számít, hogy idén nőni fog az éves infláció is, a tavalyi 3,7 százalék után 4,2 százalékot vár, méghozzá 3,7-5,1 százalék közötti szórással. Ez, valamint a főleg a maginfláció emelkedése miatt kedvezőtlen adat szerint mindenképpen további óvatosságra kell, hogy intse a monetáris politikai döntéshozókat. „Az érzékelt infláció miatt az inflációs várakozások is folytathatták az emelkedést, ami szintén kedvezőtlen folyamat. Mindezek alapján aligha nyílik esély rövid távon a kamatvágás újraindítására”.
Az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója, Kiss Péter szintén arra számít a mai adat fényében, hogy később folytatódik az MNB kamatcsökkentése. „A részletekből egyértelműen látszik a forint gyengülésének a hatása, ami korábban már a termelői árindex emelkedésében is megjelent” – értékelte az adatot Kiss. Szerinte „ez nagymértékű felfelé mutató kockázatokat hordoz”, így továbbra is szigorú monetáris politikára számít, és arra, hogy „a magasabb inflációs kockázatok, a gyenge forint és a nemzetközi monetáris politikai várakozások alakulása miatt az idei első kamatvágás időpontja későbbre tolódik”.