menu
search
account_circle

Felkészülés az idős korra és az életvégi helyzetekre: a legfontosabb tudnivalók nyugdíjbiztosításokról és életbiztosításokról

hirdetés
február 17., 16:23
ad

Támogatott tartalom: korábbi cikkünkben foglalkoztunk a nyugdíjbiztosítások és kockázati életbiztosítások témájával. A cikkünk nyomán olvasóink kérdeztek, a Bankmonitor független pénzügyi szakértői válaszoltak.

A legtöbben arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan lehet hozzájutni a nyugdíj-megtakarításhoz. A nyugdíj-megtakarítás segítségével félre lehet tenni idős éveinkre, az így összegyűlt pénzből pedig kiegészíthetjük állami nyugdíjunkat. Erre természetesen alkalmas lenne bármilyen megtakarítási forma, a speciális nyugdíj-előtakarékossági programokhoz azonban az állam támogatást is biztosít adójóváírás formájában.

Ha nyugdíjbiztosítást kötök, van-e bármilyen mód arra, hogy a nyugdíjas korom elérése előtt pénzt kapjak? Mennyi idő után mondható fel egy a biztosítás „büntetés” nélkül?

Ez attól is függ, hogy milyen megtakarítási formával rendelkezik valaki.

  • Önkéntes nyugdíjpénztár esetén: A belépéstől számított legalább 10 év letelte után háromévente egy alkalommal adómentesen felveheted a számládon felhalmozott hozamot. A felvett tőkerészt azonban a hatályos adójogszabályok szerint adófizetési kötelezettség terhelheti.
  • Nyugdíjbiztosítás esetén: 10. évtől kamatadó mentessé válik a nyugdíjbiztosítás. Ha viszont a 10. évet követően, de még a nyugdíjba vonulás előtt fel szeretnéd venni az összeget, akkor ebben az esetben is vissza kell fizetni az adó-visszatérítés 120%-át.
  • NYESZ esetén: A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében két feltétel van az adómentességnek és az addig kapott állami támogatás (adójóváírás) megtartásának. A számlának legalább 10 évig meg kell lennie és nyugdíjasnak kell lenned a számla megszüntetésekor. Idő előtti feltörés esetén az addigi nyereségre 15% kamatadót és 13% szochót kell fizetni, illetve az addig kapott adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetni.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál idén van egy speciális lehetőség is, a megtakarítást mindenféle adózási kötelezettség nélkül fel lehet használni lakáscélra.

Ha például valamilyen fokú rokkantsággal lerokkantanak, akkor a nyugdíjbiztosításomhoz már hozzá lehet férni?

Igen, ha legalább 40%-os egészségkárosodás következik be, a biztosító kifizeti a befektetési egységek aktuális értékét, ugyanúgy, mintha nyugdíjba vonulnál. Adózási kötelezettség, a támogatások visszafizetése ebben az esetben nem merül fel.

Ha az önkéntes nyugdíjpénztárban is tag vagyok, és ott érvényesítek a befizetett tagdíj után szja-kedvezményt, de az nem éri a maximumot, akkor a nyugdíjbiztosításra is kaphatok szja-kedvezményt?

Egy adott évben maximálisan 280 ezer forint szja-visszatérítés igényelhető az ilyen megtakarítások után. Az egyes lehetőségeknél egyébként eltérő a visszaigényelhető összeg.

  • A nyugdíjbiztosításnál évente a befizetett összeg 20%-a legfeljebb 130 ezer Ft kérhető vissza,
  • míg az ÖNYP esetében az éves befizetések 20%-a, legfeljebb 150 ezer Ft adójóváírás kérhető évente.
    Ha nincsen még teljes egészében kihasználva az adóvisszatérítés – egy megtakarítással nem is lehet kimaxolni – akkor az önkéntes nyugdíjpénztárhoz hasonlóan az adóbevallás alkalmával igényelni kell a 20%-os visszatérítést a nyugdíjbiztosításra is. Majd az állam a nyugdíjbiztosítási számlára utalja az összeget.

Ha meghalok a nyugdíjas kor elérése előtt, akkor a nyugdíjbiztosítás ment a kukába?

Természetesen nem, a biztosított elhalálozása esetén a biztosító kifizeti a befektetési egységek aktuális értékét. Illetve a megtakarítás mellé kapcsolódó kockázati életbiztosítási kiegészítő függvényében is fizet egy meghatározott összeget. A nyugdíjbiztosítás kifizetése nem része a hagyatéki eljárásnak így közvetlenül, adó- és illetékmentesen kapják meg a kedvezményezettek.

Az élettársam válópere még folyamatban van, szóval jogilag még házas. Ha bármi történik vele, akkor a nyugdíjbiztosításban lévő pénzét a jelenlegi házastársa kapja meg?

Amennyiben nincsen más kedvezményezett megjelölve a biztosítási szerződésben, úgy a biztosított törvényes örökösei kapják az összeget, jelen esetben a házastárs és, ha vannak, a gyerekek.

Azonban a biztosítási szerződésben lehetőség van kedvezményezettet megjelölni, aki a biztosítási esemény (pl. halál) bekövetkeztekor közvetlenül megkapja az összeget. A kedvezményezett bármikor módosítható, a szerződő fél írásban kérheti a biztosítónál a változtatást.

Tehát ha van kedvezményezett, ő kapja a biztosítási összeget. Ha nincs megnevezve senki, a pénz a törvényes örökösökre száll, a hagyatéki eljárás során meghatározott örökrész alapján. Ha nem a törvényes örökösökre „szeretnénk hagyni” a biztosítási összeget, akkor sem szükséges végrendelet, elég a biztosítóval szerződésben rögzíteni a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket.

Az életbiztosításokkal kapcsolatban számos kérdés érkezett a kedvezményezett megadásával kapcsolatban.

Más nevére, kedvezményezettnek, tudok biztosítást kötni, és az ő halála esetén én kapom a biztosítási összeget?

Egy biztosítási szerződés 3 szereplős:

  • szerződő fél: aki a biztosítást megköti és felel a díjfizetésért
  • biztosított: ő az a személy, akinek az életére (vagy egészségére) vonatkozik a biztosítás
  • kedvezményezett: az a személy vagy személyek, akik a biztosítási összegből részesülnek a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

A szerződő fél és a biztosított is lehet ugyanaz a személy (például, amikor önmagunkra kötünk), szerződő és biztosított személy eltérő is lehet (például férj köt a feleségére). Kedvezményezettet nem kötelező megjelölni, de a biztosítotton kívül bárki lehet. Amennyiben nincs megjelölt kedvezményezett, a törvényes örökösök részesülnek a biztosításból.

Van lehetőség olyan életbiztosítást kötni, aminél egy összeget fizetek be, és valahány évig biztosítva vagyok?

Igen, van lehetőség erre is. Ebben az esetben nem havi rendszeres befizetéssel, megtakarítással működik a biztosítás, hanem az elején egy – lehetőleg nagyobb – összeget befizet a szerződő, és ez az összeg adja a biztosítás alapját a szerződésben meghatározott időtartamra.

Ha valakinek van egy élet vagy egy nyugdíjbiztosítása, akkor azt a pénz az örökli, aki amúgy az örököse? vagy meg lehet nevezni kedvezményezettet?

A biztosítási szerződésben lehetőség van kedvezményezettet megjelölni, aki a biztosítási esemény (pl. halál) bekövetkeztekor közvetlenül megkapja az összeget. A kedvezményezett bármikor módosítható, a szerződő fél írásban kérheti a biztosítónál a változtatást.

Tehát ha van kedvezményezett, ő kapja a biztosítási összeget. Ha nincs megnevezve senki, a pénz a törvényes örökösökre száll, a hagyatéki eljárás során meghatározott örökrész alapján. Ha nem a törvényes örökösökre „szeretnénk hagyni” a biztosítási összeget, akkor sem szükséges végrendelet készíteni, elég a biztosítóval szerződésben rögzíteni a kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket.

Van-e olyan életbiztosítás, amit nem csak kötött időre, adott x évre köthetek, hanem „élethossziglan”, szóval hogy garantált kifizetést kapjanak utánam a hozzátartozók?

Az életbiztosításokat általában határozott időtartamra kötik, de Magyarországon is létezik az úgynevezett élethosszig tartó életbiztosítás. Biztosítótársaságonként eltérő mind a feltételek, a fedezet és a díjak tekintetében. Továbbá van, ahol csak bizonyos kor fölött elérhető el ez a lehetőség. Illetve van, ahol csak a tartam rendszeres meghosszabbításával juthatunk élethosszig tartó védelemhez.