Ha egyáltalán lesz ilyen. Pedig Menczer Tamás nyomán erről kérdezett a Telex. Semmit nem erősít meg azzal kapcsolatban Gulyás, hogy valóban mondott-e olyat Orbán a zárt frakcióülésen, hogy kitiltják azokat a szervezeteket, akik felhasználtak külföldi forrásokat.
A Lakmusz tavaly szeptemberben derítette ki, hogy László András az első fideszes politikus, aki megafonos influenszernek állt, ráadásul a közösségi médiában több kép és videó is utalt arra, hogy kifejezetten nemzetközi közönségnek szánták őt. Most a Telex arról kérdezte, hogy miért egy olyan ember fogja a Magyarországra érkezett külföldi források vizsgálatát végezni, aki egy olyan szervezethez – a Megafonhoz – kötődik, amelynek finanszírozásáról semmit nem tudni, pedig jelentős szerepe volt a Fidesz számára a kampányban. Gulyás azt mondja, a Megafon nem kapott külföldi tőkét, hisz azt mondták, hogy nem kaptak. Magyar állami forrást sem – legalábbis Gulyás állítása szerint. László pedig nem ideológiai munkát fog végezni, hanem tényszerűt.
Visszamenőleg is büntetik-e azokat a lapokat, akik USAID pénzeket kaptak? Nem, válaszolta Gulyás.
Az elv - ha valaki pénzel valakit, akkor elvárásaik is vannak - vonatkozik-e a kormányközeli médiumokra is? Magyar pénzeknél ezt nem vizsgálják, csak külföldi pénzeknél.
Semmilyenről, nincs béke, mégis azt mondta, hogy „ilyen a béke”. Ez az optimizmusnak a része – mondta Gulyás.
Nem derült ki.
Gulyás szerint mindenki be fogja tartani a törvényeket.
Herczeg Márk arról kérdezte a minisztert, hogy mit szól Magyarország ahhoz, hogy Milorad Dodik Bosznia-Hercegovina feloszlatásával fenyegetőzik. Erre Gulyás azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a „helytartóság”, ami abban az országban van, annak szerepe is kérdéses. Itt arra a főképviselőre gondolt, aki részt vesz a Daytoni békekötés óta az ország vezetésében. Majd kis leckét adott Boszniáról.
Lánczi Tamás a sörgyártók szövetségétől kapott pénzt, ezt vizsgálta-e a kormány. Mi közünk van ehhez? - kérdezett vissza Gulyás.
Lánczi az országgyűlést is kapott pénzt, mire kapta? - kérdezték. A kormánynak akkor kellene ezzel foglalkoznia, ha illegálisan kapta volna a pénzt.
Amerikában a leggazdagabb ember, Elon Musk kapta azt a kormányzati feladatot, hogy észszerűsítse az állam működését. Musk meg is kezdte, ő állította le pl. az USAID-et. Felmerült-e, hogy a magyar kormány is megkérje ilyesmi leépítésekre a leggazdagabb embert, Mészáros Lőrincet? Nem, eddig nem, de Gulyás kiemelte, hogy kollégánkban eszerint felmerült már.
Egyetért-e a kormány azzal, hogy Volodimir Zelenszkij diktátor? Donald Trump mondta ezt az ukrán elnökről. A magyar kormánynak nincs ilyen álláspontja – derült ki.
A gyermekek testi, szellemi, erkölcsi jogának mindenek elé helyezéséből hogyan következik a pride betiltása? Majd a bíróság vagy a rendőrség eldönti.
A japán nő meggyilkolása kapcsán nőjogi szervezetek szerint a kormány frázisokat puffogtat, amikor áldozatvédelemről beszél. Gulyás szerint ez nem így van. Ha van konkrét szakmai javaslat, akkor a kormány nyitott ennek megvizsgálására.
Egy EU-s felmérés szerint a bántalmazott magyar nők kisebbsége fordul hatósághoz. Gulyás nem fogadja el az uniós felmérések hitelességét, de az állítás fontos. A magyar hatóságok csak akkor tudnak fellépni, ha megszólítják őket.
Nem kellene-e kampányt folytatni az ügyben? A rendőrség a lezárt aktákat újra előveszik, a rendőröket érzékenyítik.
Amit a Della Podcast vetett fel – hiába.
Korábban egy debreceni szereplő vetette fel, hogy oda mehetne az arab befektető, de Gulyás szerint nem lesz ilyen.
A miniszter a kormányinfó elején arról beszélt, hogy előbb profitkorlátozás jön és hatósági ár majd csak utána, ha nem hatékony. De részleteket nem mond arról, hogy ez mit jelent.
