A kormány azoknak az önkormányzatoknak kíván segíteni az ún. identitásvédelmi intézkedésekkel, amik szeretnék mederben tartani a beköltözéseket – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője Veresegyházon.

Navracsics Tibor a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) ülésén azt mondta:

vannak települések, amik úgy érzik, bajban vannak, mert a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét.

A miniszter az előadásában arról beszélt, hogy zajlik a minisztériuma által elindított ún. identitásvédelmi intézkedések törvénybe foglalásának előkészítése.

Navracsics szerint mindez nem arról szól, hogy egy település „kiírja magát Magyarország térképéről, kiírja magát Magyarország történelméből és bezárkózik”, hanem egy közösség dönthet úgy, hogy feltételekhez köti a beköltözést és az ingatlanszerzést a területén, mert nincs már elég ingatlana és nem bírja a kommunális infrastruktúrája, vagy éppen csak a hagyományait szeretné megőrizni. Ha egy önkormányzat mindezt nem érzi problémának, akkor nem kell ez ügyben döntést hoznia a jövőben sem – mondta a miniszter.

Inkább csökken a népesség

Magyarországon a kb. 3100 településből 2000-nek csökken a népessége, ezeknek nem az a problémája, hogy túl sokan költöznek be, a kérdés számukra az, hogyan tudnának visszacsábítani embereket, illetve letelepíteni fiatalokat, visszaadni az „életerőt” a településnek – mondta Navracsics.

De a maradék 1100 településnek nő a népessége, köztük is kb. 600-700 olyan van, ami örül a népességnövekedésnek, nem érzi azt problémának, van viszont 300-400 olyan is (a budapesti agglomeráció, a Velencei-tó környéke, a Balaton környéke, egyes nagyvárosok környéke), ahol úgy érzik, ez veszélyként jelenik meg – mondta Navracsics, aki szerint „mindeddig a változtatási tilalom volt az egyetlen eszköz, ami időlegesen és meglehetősen esetlen módon valamilyen védelmet adhatott”.

Öt opció

Azt mondta, öt olyan opciót találtak, amikkel a települések élhetnének, ha az önkormányzatuk szükségesnek látja a használatukat. Ilyen az ingatlan adásvételének korlátozása a nem helyben élők számára vagy az elővásárlási jog kiterjesztése. De ilyen az is, ha feltételekhez kötik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, vagy ha helyi adózási kötelezettségeket állapítanak meg.

Kivételek

Navracsics szerint mind az öt esetben léteznek ún. mentességi esetek, azaz olyan okok, amikor nem zárható ki valaki az ingatlanszerzésből. Ilyen például, ha valaki az adott településen született, ott nevelkedett és később elköltözött, de szeretne visszaköltözni, vagy olyan állami közszolgáltatást lát el, amiből adódóan az adott településen szeretne letelepedni: ha rendőr, orvos, katona, tanár vagy a közigazgatás más területén dolgozik. Az olyan fiatal, aki az adott településen felsőfokú tanulmányokat folytat, ezért akar ott lakást venni, szintén nem lenne kizárható az ingatlanszerzésből – mondta a miniszter.

Navracsics szerint azt tervezik, hogy a kormány a közeljövőben dönt arról, ebből az öt elemből az összes a rendelkezésére álljon-e az önkormányzatoknak.

A települések önvédelmének megteremtését Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében jelentette be: „Van-e joguk a kistelepüléseknek megvédeni falusi, vidéki méretüket és arculatukat? Ha van, akkor adjunk nekik eszközöket, hogy érvényt is szerezhessenek a joguknak, és gátat szabhassanak a beköltözésnek. A vidék, a falu, a kisváros nem kísérleti terep, hanem örökség.” (MTI)