Újra az Erzsébet hídon tüntetnek Hadházyék

Szegeden tartott gyűlést, sok száz ember előtt:

A Mikszáth Kálmán térről az Erzsébet hídig, ahol csatlakoztak a hídfoglaláshoz.

A vonulás előtt a téren páran beszédet mondtak, az egyik szervező, Horváth Félix Gáspár azt mondta, nincs hova hátrálniuk, hallgatóként vagy hallgatnak vagy kiállnak a véleményük mellett.

„Itt a tavasz, dagad a fasizmus”

– mondta Imre Marcell, aki szintén szervezője az eseménynek. „Hallgatunk?” – kérdezte. „Nem” – kiabálta a tudósítónk szerint 150-200 fős tömeg. Azt mondta, fogalmuk sincs, mit jelent majd a gyülekezési jog korlátozása a gyakorlatban. A magyar egyetemi polgárságnak akarnak ezzel üzenni, mert hisznek az egyetemisták szolidaritásában. Szerinte társadalmi és hallgatói összefogás is kell, az eseménnyel precedenst és platformot akartak teremteni az egyetemistáknak, hogy megszervezhessék magukat.

Azzal zárta, ez a kedd a cselekvés ünnepe. Hughes Alex azt mondta, különleges ez a kedd, mert ez az utolsó, amikor a szivárványos karkötője miatt nem oszlatják fel a tüntetéseket. A hallgatói szolidaritásról beszélt, példaként Szerbiát hozta fel, a hallgatók menetét, ami áthaladt Magyarországon is. Kéz a kézben kell küzdeni, egyetemeken átívelő, koordinált cselekvésre van szükség ahhoz, hogy az egyetemi apátiát felrázzák, mondta.

„A változás szikráját minden egyetem minden karának hordozni kell. Képviseljük mi magunk a reményt, ha kell” – fogalmazott, hozzátéve, hogy amíg kiállunk magunkért és másokért, van remény. „Ne hagyjuk, hogy politikai játszmák határozzák meg azt, hogy milyen szabadságjogainkat korlátozzák”. Szerinte az eddigi kiállás miatt már fenyeget a kormány, azt mondják, tüntetgessünk, de a négy fal között.

„De ez a mi terünk, a mi utcáink, a mi hidaink. Érezzétek otthon magatokat itt is. Kéz a kézben folytatjuk a küzdelmet, a kampuszainkon is. Vegyük vissza a jövőnket” – zárta a beszédét.

azoknak, akik a március 25-i, a gyülekezési törvény korlátozása miatti tüntetés után a rendőrök szerint szabálysértéseket követtek el. Az egyik ilyen volt a Renyagyár néven alkotó pécsi művész, Biacsics Renáta, aki egyike volt annak körülbelül 100 embernek, aki este 11 körül a Kossuth térről a Jászai Mari tér felé tartott. A 444-nek azt mondta, intenzív csapat volt, nem voltak csendben sem, kiabáltak a lakóknak, hogy gyertek ki. Aztán leültek a földre. A rendőrök előbb felszólították őket, hogy tegyék szabaddá az utat, majd azokat, akik ezek után sem mentek fel a járdára, és ülve maradtak, vagyis nagyjából az ott lévők harmadát, elkezdték kiemelni és igazoltatni.

Azt már ott közölték vele, hogy szabálysértést követett el, arra nem számított, hogy ezért 84 500 forintra büntetik közlekedési szabálysértési bírság miatt. Márpedig a most kézbesített határozat szerint ennyit kell befizetnie. Nem volt még korábban ilyen ügye, elsőre állapítottak meg ilyen magas összeget.

Az MTVA előtt április 4-én tüntető momentumosok is ekkora büntetést kaptak, ráadásul 3 nap alatt (amelyből 2 hétvége volt) megküldték a bírságot a Momentum tagjainak.

A cikk folytatódik

Egy olvasónk küldött róla beszámolót is:

Április 4-én kora este 80-90, többnyire magyar, többnyire egyetemista (de idősebbek és magyarul nem tudók is voltak közöttünk) társammal békés szimpátiatüntetést tartottunk a gyülekezési jog korlátozása ellen a hágai nagykövetség előtt. Az egyik főszervező, Dorottya, többeket megríkató beszédével (amelyben arról beszélt, hogy Magyarországot éppen disszidálásakor nyilvánították hibrid rendszernek, illetve a Budapest iránti végtelen honvágyáról és a külföldi magyarok és más nemzetiségű, jogaikért küzdő sorstársaink összetartásáról) kezdődött az esemény. Ezt a 'Tavaszi szél' és 'Mi vagyunk a Grund' éneklése követte. Ezután - békésen, de hangosan - végigvonultunk a nagykövetségek utcáján a villamosmegállóig, miközben többen is csatlakoztak hozzánk. A rendőrség kivonult ugyan, de semmilyen konfliktusra nem került sor.

Kedden hajnalban a rendőrség hivatalos oldalán, vagyis a police.hu-n is megjelent egy tájékoztatás a mai tüntetésről. A rendőrség ezt a következő címmel tette közzé:

Tüntetők akadályozzák a forgalmat

Majd így folytatják: „A főváros közlekedését keddenként órákra megbénító tüntetők 2025. április 8-án 17 órától másnap 22 óráig újabb gyűlést jelentettek be az Erzsébet hídra, amivel 29 órán keresztül akarták blokkolni a közlekedést.”

Igaz, ehhez azt is hozzáteszik ezek után, hogy „a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény alapján Budapest rendőrfőkapitánya előíró-korlátozó határozatot hozott, amely szerint a gyűlés 2025. április 9-én 04 óráig tartható meg az Erzsébet hídon”, illetve hogy „a BRFK határozatát a Kúria hatályban tartotta”.

És itt még nincs vége!

Rögtön ezután úgy fogalmaznak, hogy „az Erzsébet híd blokkolása csúcsidőben így is szinte a teljes fővárosi forgalomra kihat, ezért kedden már 16 órától ismét jelentős forgalmi torlódásokra kell számítani”.

Végül finoman jelzik a tüntetés tényéről szóló tájékoztatásban azt is, hogy „az elmúlt hetek tapasztalatai alapján a bejelentett és tudomásul vett gyűlések alatt - és/vagy közben - a résztvevők (esetleg mások is) többször jogellenesen foglaltak el hidakat és egyéb közterületeket”. Emiatt külön jelezték azt is, hogy „amennyiben újra erre kerülne sor, arra kérjük a városban közlekedőket, hogy ne ragadtassák magukat erőszakos cselekményekre; a konfliktusok elkerülése érdekében kísérjék figyelemmel a rendőrség honlapját, ahol az esetleges további közlekedési fennakadásokról folyamatosan tájékoztatást adunk”.

A múlt héten egyébként a rendőrök összesen 81 embert igazoltattak a gyülekezési törvény szigorítása és a technofasizmus ellen szervezett tüntetésen.

• Kettőt gyülekezési joggal visszaélés,
• négyet pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés miatt jelentettek fel.
• Közlekedési szabálysértés miatt 58 fő ellen indult eljárás,
• egy esetben helyszíni bírságot szabtak ki.
• Tiltott fürdőzés miatt egy ember ellen tettek szabálysértési feljelentést,
• míg két embert garázdaság,
• egyet garázdaság és kábítószer birtoklása gyanújával állítottak elő.

A mai demonstrációra az Országos Mentőszolgálat is reagált:

Hadházy Ákos már korábban jelezte, hogy emelnék a tétet, és a jövő héten már 24 órára foglalnák el az Erzsébet hidat. Ám a Kúria máshogy döntött.

A rendőrségnek kedd 17 órától szerda 22 óráig jelentették be a tüntetést, de ezt a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva nem engedélyezték. A rendőrség szerint kedd 16 órától szerda hajnali 4 óráig biztosítják a hidat, a szervezők szerda hajnalra kötelesek visszaadni a helyszínt a közúti forgalomnak. Hadházyék fellebbeztek a döntés ellen, de a Kúria elutasította a keresetet.

A bíróság Varga Zs. András vezette tanácsa szerint a rendőrség megfelelően indokolta meg, hogy a bejelentett tüntetés hogyan sérti mások jogait és szabadságát. „A forgalom lassítása vagy akadályozása (…) együtt járhat a bejelentett gyűlés megtartásával, és azt a közlekedők tűrni kötelesek, de a gyűlés célja nem lehet kifejezetten és közvetlenül a forgalom lassítása vagy akadályozása” – írja a Kúria, ami szerint a forgalom akadályozása már kilépne a szükségesség-arányosság keretei közül, így jogerősen is csak kedd 16 órától szerda 4 óráig tarthat a blokád, és ebbe a 12 órába bele kell számolni a színpad építését és bontását is.

A cikk folytatódik

kik szólalnak majd fel a mai tüntetésen. Íme a lista:

• Simkó Edit, tanár (aki nem csak beszélt a polgári engedetlenségről)
• Koltai Róbert, színművész (vers)
• Szalay Krisztina, színművész
• Holoda Attila, energiapolitikai szakértő (videóüzenet)
• Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék lemondott bírója
• Puzsér Róbert, publicista
• Kis Milán, influenszer

A múlt héten ezt írtuk:

„A hídfoglalás e tekintetben persze, igaza van Orbánnak, nem normális dolog. Hiszen nem normális az sem, hogy egy kormány a saját hatalma megtartása érdekében gyűlöletkeltő törvényeket hoz, a választók felhatalmazását arra használva, hogy a társadalmat megossza.

Nem normális helyzetekre pedig csak nem normális válaszokat lehet adni.

Nyomást gyakorolni csak akkor lehet, ha annak van tétje, és okoz valamilyen fennakadást a rendszerben. Tétje akkor van, ha az, aki beleáll, kockáztat valamit, fennakadást pedig akkor okoz, ha látható módon avatkozik bele a mindennapokba.

A hídfoglalás abszolút jó szimbóluma ennek: ha a kormány ellehetetleníti a tiltakozásokat egy biankó csekkel, és ezzel éket ver a többségi társadalom és egy amúgy is elnyomott csoport közé, akkor egy hídon állni és akadályozni a forgalmat egyszerre szimbolikus, és egyben nyomásgyakorló eszköz.

A cikk folytatódik

Azt már korábban is lehetett tudni, hogy a kormány nem kifejezetten örül annak, hogy a gyülekezési törvény módosításának visszavonását követelők akadályozzák a hidakon való átjutást, Orbán Viktor miniszterelnök már a március 28-i rádióinterjújában arról beszélt:

hidakat lezárni sportjelleggel „nem normális dolog”.

Akkor viszont még óvatosságra intett:

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni.”

Ehhez képest az április 4-re a miniszterelnök már módosította az álláspontját, és arról beszélt, hogy be fognak adni „egy törvénymódosítást, ami megpróbálja a nem tüntetők jogait is figyelembe venni”.

Ezt azzal magyarázta, hogy bár korábban a rendőrség például elutasította Hadházy Ákos bejelentését, hogy az Erzsébet hídon tarthasson tüntetést, a Kúria végül felülbírálta azt, így múlt hét kedden teljesen szabályos módon tüntethettek ott, amivel szemben Orbán szerint ők nem sokat tehettek, hiszen a bíróságok függetlenek, és a magyar jog szerint járnak el.De a miniszterelnöknek erre is volt egy megoldása:

„Megváltoztatjuk a jogszabályokat”, hogy ne lehessen a közlekedést aránytalanul akadályozni. „Lesz törvénymódosítás a normális, békés polgárok védelmében” - nyomatékosította mondandóját Orbán.

Orbán Viktor február végi évértékelőjén jelentette be, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő”.

A kormánypártok nem tétlenkedtek, március 17-én már be is nyújtották a törvénymódosító javaslatot, amiről aztán rohamtempóban, már másnap szavazhattak is a képviselők. Így tehát március 18-án 136 igennel és 27 nemmel, tartózkodás nélkül szavazta meg az Országgyűlés a Pride betiltására vonatkozó törvénymódosító javaslatot, ami a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot.

A tiltakozás még aznap elkezdődött, akkor még csak a Kossuth téren néhány beszéddel, majd egy egy órás, gyakorló blokáddal, akkor a Margit híd hídfőjét foglalták el a demonstrálók. A következő héten már a Ferenciek terén gyűltek össze a tüntetők, innen pedig az este során eljutottak az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hídhoz is, amelyeket hosszabb-rövidebb időre elfoglaltak. A múlt héten már egyenesen az Erzsébet hídon kezdődött a tüntetés, innen spricceltek szét a Momentum vezetésével a demonstrálók, hogy egy-egy órára blokkolják a másik három hidat is, ezek közül egyedül a Szabadság hídon volt kisebb tuszakodás a rendőrökkel (percről percre tudósításunk az eseményekről itt visszaolvasható).