Péntek van, ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor ismét bement a Kossuth rádióba, hogy elmondja azokat, amiket minden héten el szokott mondani.

Annyi különbség volt most a szokásos mantrákhoz képest, hogy csütörtökön

• történt egy pápaválasztás,
• kikerült egy hangfelvétel Szalay-Bobrovniczky Kristófról,
• illetve lemondott Gyurcsány.

XIV. Leóról, vagyis az új pápáról Orbán azt mondta, szerinte az új pápa „nem észak-amerikai, mert ugyan Chicagóban született, de ha jól értem, Peruból jött, szóval ha jól értem, folytatja, amit Ferenc pápa elkezdett”.

Ezután elmondta, hogy „Magyarország egy olyan ország”, ahol vannak katolikusok és reformátusok, és hogy „mindenkinek szüksége van lelki vezetőre”, amit „a modern világ pszichológusokkal próbál pótolni”, de úgy látja, hogy „a kálvinista testvéreknek is szüksége van arra, hogy legyen valaki, akire lehet hallgatni”, és ez lenne a pápa Orbán Viktor szerint, aki egyébként református.

Ezután gyorsan rátért Ukrajna EU-s csatlakozásának témájára, hogy Robert Ficót idézhesse, miszerint „Ukrajna felvétele az Unióba gazdasági öngyilkosság” lenne. Azzal folytatta ezután, hogy „vannak azok, akik követik az EU-s vezetők döntéseit, ilyen a DK, a Tisza, és vagyunk mi, akik nemzeti alapokon állunk és ellene mondunk ezeknek”.

Természetesen a rezsicsökkentés volt az ezt követő téma, Orbán szerint „Magyarországon hatalmas erőfeszítéseket téve, a szankciók ellenére a második-harmadik legolcsóbb energiaárakat fizetjük”, és „példátlanul olcsón jutnak a magyarok energiához”, de „ha eltiltanak bennünket az orosz energiától, akkor Magyarországnak kb. 800 milliárddal többet kell fizetnie”.

„Nekem mondhat a Tisza Párt, amit akar. Hosszú éveken keresztül voltunk a tagja az Európai Néppártnak. Mindenkit ismerek: szegről-végről, alaposan, belülről, kívülről. Az Európai Néppártban nincs mese. Mi azért hagytuk ott, mert migráció témában ránk akarták kényszeríteni a német álláspontot” – mondta Orbán, hozzátéve még ehhez azt is, hogy „aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére”.

Gyurcsány Ferenc lemondásáról is kérdezték, amire Orbán azt mondta: „Más dolgával nem ildomos foglalkozni, jobb ha az ember a saját háza táján söpröget.”

Aztán arról beszélt, hogy szerinte „élet-halál harcot vív a DK a Tiszával”. „Nem a kormánnyal. A DK-kormány meccs eldőlt. Itt a küzdelem az ellenzéki vezető szerepért zajlik, egy Tisza-DK meccset látunk” – mondta Orbán, aki ezután gyorsan váltott, és elmondta, hogy „a dolog összekeveredhet azzal a magánéleti helyzettel, hogy el is válnak”. Mármint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára, akikkel „együttérez”.

A hangfelvételről is kérdezték, mármint arról, amit Magyar Péter hozott nyilvánosságra csütörtökön, és ami szerinte „az Orbán-kormány őszödi beszéde”. A felvételen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszél, aki azt mondja, hogy az ötödik Orbán-kormány eldöntötte, hogy valóban ütőképes magyar haderőt épít fel, és ez azt jelenti, hogy szakítanak az eddigi béketevékenységeikkel és békementalitásukkal, illetve arról is beszél, hogy át kell állni a háború felé vezető út nulladik fázisára.

„Azon a felvételen, ha az úgy van, ahogy írott formában én olvastam, a kormány hivatalos álláspontja hallható. A békéhez erő kell, a békéhez hadsereg kell. Nem szabad összekeverni a magyar honvédséget az üdvhadsereggel. A magyar honvédség arra való, hogy baj esetén, támadás esetén megvédjék a hazát. Nekünk olyan hadsereg kell, ami kész és képes harcolni”

– mondta Orbán, aki ezután úgy fogalmazott, őt jobban zavarja „a volt vezérkari főnök szerepe ebben a kutyakomédiában”. Ruszin-Szendi Romulusszal kapcsolatban ezután arról beszélt, hogy szerinte „a hadsereget nem szabad bevonni a politikai vitába”, és „a pártpolitikai vitáktól távol kell tartani a hadsereget”, az szerinte „ki van vonva a magyar politikai életből”. Majd elmondta, hogy Ruszin-Szendi Romulusz vezetése alatt nem érezte biztonságban a magyar hadsereget: „Úgy láttam, a vezetés inkább ukrán-párti, mint magyar-párti.”

„Ukrajna támogatása ebben a háborúban és a csatlakozási kérelme, az ellentétes Magyarország érdekeivel” – mondta, hozzátéve, hogy „az ukránoknak joguk van jelentkezni az Európai Unióba, nekünk pedig, akik tagok vagyunk, jogunk van dönteni, hogy igen vagy nem”.

A kérdésre, hogy „mennyire ambiciózusak a költségvetési vállalások”, Orbán azt válaszolta: „Nagyon.”

„Ez a költségvetés abból indul ki, hogy 2026-ban is nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, olyan kormány, ami nem küld pénzt és fegyvert Ukrajnába. Ez a kiindulópontja a költségvetésnek.” Szerinte a kérdés az, hogy ukránbarát vagy magyarbarát kormány lesz, de szerinte „a költségvetés azt mondja, hogy nemzeti kormány és magyarbarát kormány lesz '26-ban”.

„A költségvetés optimista, háborúellenes és ambiciózus célokat tűzött ki” – mondta Orbán, aki végül azzal fejezte be, hogy elmagyarázta, miért jó az árrésstop.