A tüntetés felszólalói:
- Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó oknyomozó újságírója;
- Forgács Péter rendező, a Freeszfe Egyesület elnöke;
- Tompos Márton, a Momentum elnöke;
- Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője.
A nagytakarítási törvény ellen tüntetnek Lánczi Tamás hivatala előtt
- Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását.
- Amit a törvénytervezetből ki lehet olvasni: a kormány támadást indított a független nyilvánosság ellen. Nem átláthatóvá akarják tenni a közéletet, hanem végképp leuralni, a kellemetlenkedőket kinyírni.
- A Momentum jelentette be az elő tüntetést a törvény ellen, ma délután 17 órára, a Szuverenitásvédelmi Hivatal villája elé (amit egyébként reggel vörös festékkel öntöttek le).
- Percről percre tudósítunk az eseményekről.
10
poszt
Lehetne így is, de annak semmi értelme
Tettünk egy kísérletet, hogy néznének ki az elmúlt évek nagy hatást kiváltó 444-cikkeinek címei, ha arra is ügyelnünk kéne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem listázzon minket.
Példa1, eredeti cikk címe:
SzuHi-kompatibilis cím:
Példa2, eredeti verzió:
És ami talán Lánczi Tamás szemét se szúrná:
Ugye, hogy ennek valójában semmi értelme nem lenne?
Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra.
Ha fontosnak tartod a munkánkat, kérjük, tarts ki mellettünk, ameddig lehet. Amennyiben megengedheted magadnak, segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással. Ha még nem vagy előfizetőnk, csatlakozz a 444 Körhöz.
A támogatási lehetőségekről itt olvashatsz bővebben.
Nem betiltani akarták a kritikus hangokat, hanem magukévá tenni, amit lehet
Rényi Pál Dániel Harminc év paranoia című cikkében lépésről lépésre mutatta meg, hogyan tekint Orbán Viktor évtizedek óta legyőzendő ellenségként az autonóm önszerveződésekre, és hogyan számolja fel a tőle független műhelyeket és közösségeket.
„Orbán Viktor legalább harminc éve kételkedik a szabad nyilvánosság és a civil társadalom étoszában; vagyis legalább azóta politikai kockázatként vagy akadályként tekint a független és autonóm önszerveződésekre. (1996-ban készült az emlékezetes interjú vele Friderikusz Sándornál például, ahol a médiát simán a legveszélyesebb dologként emlegette a világon.) Pedig sokat tud róluk – még szakdolgozatát is a szocialista társadalmak önszerveződési próbálkozásairól, közelebbről a lengyel Szolidaritásról írta.
De a zárt közösségként működő korai Fidesz politikai szocializációja más irányba terelte Orbánt párttársaival, elsősorban Kövér Lászlóval és Simicska Lajossal együtt – annak dacára, hogy a korai Fidesz sokat köszönhetett a kibontakozó szabad nyilvánosságnak. (Orbán Viktort úgy ismerte meg az ország, hogy az állami tévé közvetítette a Nagy Imre temetésén elmondott beszédét.)”
Lázár János nem érti a felháborodást
A dombóvári fóruma után kérdeztük Lázár Jánost, aki szerint a Fideszen belül is van vita az „átláthatósági” törvényről, a kormány még nem foglalt állást. A miniszter nem érti a szerkesztőségek felháborodását, mert álláspontja szerint ez a javaslat csak a transzparenciát erősíti.
Nagyon nem világos
A törvényjavaslattal van egy rakás probléma - túl azon, hogy a kormány egyértelműen a független, szabad sajtó és a civil szféra megfélemlítésére és felszámolására alkalmas eszközt alkot vele.
A problémák sora is ebből fakad: a benyújtott javaslat ugyanis nem világos, nem tudni kire, milyen magatartásokra vonatkozik, sem magát a folyamatot, sem a szankciókat nem lehet előre látni.
Erről beszélgetett kollégánk, Jelinek Anna dr. Stánicz Péter ügyvéddel, alkotmányjogásszal.
Mi történik már megint?
Bár a tavaszi nagytakarítást Orbán Viktor februári évértékelőjében még húsvét előttre ígérte, kicsit azért túlcsúsztak. De nem lankadtak. Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek
- nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
- külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
- a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
- a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.
A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel
- Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
- a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
- a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
- a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
- Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.
Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)