A nagytakarítási törvény ellen tüntetnek Lánczi Tamás hivatala előtt

A Freeszfe Egyesület elnöke arról beszélt, hogy össze kell fogni. „Művészetet, kultúrát csinálni ezeknek a játékszabályoknak a mentén, amik most kialakulni látszódnak, nyilvánvalóan képtelenség. Semmi értelme nincsen.” Szerinte úgy érdemes továbbmenni, ha még hangosabban és élesebben állnak ki azokért az értékekért és elvekért, amikre a munkájukat alapozták. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a humort sem lehet elvenni, majd elmondott egy vicce Nagy-Bandó Andrástól.

Az Átlátszó oknyomozó újságírója arról beszélt, hogy nem csak a törvény által megcélzott sajtótermékek vannak végveszélyben, hanem az egész társadalom. Szerinte mindenki bele fog kerülni, hiszen ezek a szervezetek és médiumok a közért dolgoztak. Félironikusan megtiszteltetésnek nevezte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elsők között az Átlátszó ellen indított eljárást. Szerinte ekkor legalább tudni lehetett mivel vádolják őket, és ez ellen pert tudtak indítani a bíróságon. Ezzel szemben a mostani törvény csak a külföldi támogatásokat bélyegzi meg. Szerinte a külföldi támogatások mögött az van, hogy az állam nem támogatja afüggetlen újságírást és a civilek munkáját.

Felidézte, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal többek között a közadatok igénylésére létrehozot oldaluk miatt támadta őket. Azt mondta, nem fognak külföldre menekülni vagy abbahagyni a munkájukat.

• Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó oknyomozó újságírója;
• Forgács Péter rendező, a Freeszfe Egyesület elnöke;
• Tompos Márton, a Momentum elnöke;
• Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője.

Tettünk egy kísérletet, hogy néznének ki az elmúlt évek nagy hatást kiváltó 444-cikkeinek címei, ha arra is ügyelnünk kéne, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem listázzon minket.

Példa1, eredeti cikk címe:

SzuHi-kompatibilis cím:

Példa2, eredeti verzió:

És ami talán Lánczi Tamás szemét se szúrná:

Ugye, hogy ennek valójában semmi értelme nem lenne?

Ha Halász János „A közélet átláthatóságáról” címet viselő törvényjavaslatát elfogadja az Országgyűlés, akkor Magyarország a független nyilvánosság és közélet korlátozásában a putyini Oroszország szintjére lép. A háborús agresszor Oroszország szintjére. Vagy egy kicsit azon túlra.

Ha fontosnak tartod a munkánkat, kérjük, tarts ki mellettünk, ameddig lehet. Amennyiben megengedheted magadnak, segítsd a munkánkat egyszeri vagy rendszeres támogatással. Ha még nem vagy előfizetőnk, csatlakozz a 444 Körhöz.

A támogatási lehetőségekről itt olvashatsz bővebben.

A cikk folytatódik

Rényi Pál Dániel Harminc év paranoia című cikkében lépésről lépésre mutatta meg, hogyan tekint Orbán Viktor évtizedek óta legyőzendő ellenségként az autonóm önszerveződésekre, és hogyan számolja fel a tőle független műhelyeket és közösségeket.

„Orbán Viktor legalább harminc éve kételkedik a szabad nyilvánosság és a civil társadalom étoszában; vagyis legalább azóta politikai kockázatként vagy akadályként tekint a független és autonóm önszerveződésekre. (1996-ban készült az emlékezetes interjú vele Friderikusz Sándornál például, ahol a médiát simán a legveszélyesebb dologként emlegette a világon.) Pedig sokat tud róluk – még szakdolgozatát is a szocialista társadalmak önszerveződési próbálkozásairól, közelebbről a lengyel Szolidaritásról írta.

De a zárt közösségként működő korai Fidesz politikai szocializációja más irányba terelte Orbánt párttársaival, elsősorban Kövér Lászlóval és Simicska Lajossal együtt – annak dacára, hogy a korai Fidesz sokat köszönhetett a kibontakozó szabad nyilvánosságnak. (Orbán Viktort úgy ismerte meg az ország, hogy az állami tévé közvetítette a Nagy Imre temetésén elmondott beszédét.)”

A cikk folytatódik

A dombóvári fóruma után kérdeztük Lázár Jánost, aki szerint a Fideszen belül is van vita az „átláthatósági” törvényről, a kormány még nem foglalt állást. A miniszter nem érti a szerkesztőségek felháborodását, mert álláspontja szerint ez a javaslat csak a transzparenciát erősíti.

A cikk folytatódik

A törvényjavaslattal van egy rakás probléma - túl azon, hogy a kormány egyértelműen a független, szabad sajtó és a civil szféra megfélemlítésére és felszámolására alkalmas eszközt alkot vele.

A problémák sora is ebből fakad: a benyújtott javaslat ugyanis nem világos, nem tudni kire, milyen magatartásokra vonatkozik, sem magát a folyamatot, sem a szankciókat nem lehet előre látni.

Erről beszélgetett kollégánk, Jelinek Anna dr. Stánicz Péter ügyvéddel, alkotmányjogásszal.

A cikk folytatódik

Bár a tavaszi nagytakarítást Orbán Viktor februári évértékelőjében még húsvét előttre ígérte, kicsit azért túlcsúsztak. De nem lankadtak. Május 13-án 23:38-kor a fideszes Halász János A közélet átláthatóságáról címmel benyújtotta a törvénycsomagját, ami alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek

• nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
• külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
• a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
• a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.

A Fidesz javaslata szerint az a jogi személy vagy más szervezet – tehát civilekre és gazdasági társaságokra is vonatkozik a törvény – veszélyezteti Magyarország szuverenitását, ami „külföldi támogatásból a közélet befolyásolására irányuló tevékenységet végez”, amivel sérti, negatív színben tünteti fel

• Magyarország független, demokratikus, jogállami jellegét;
• a magyar nemzet egységét és összetartozását, a határainkon kívül élő magyarok sorsáért való felelősséget;
• a házasság, a család és a biológiai nemek elsődlegességét;
• a béke, a biztonság és a más országokkal való együttműködést;
• Magyarország alkotmányos önazonosságát, keresztény kultúráját.

Valamint az is ugyanilyen veszélyes, ha a külföldi támogatást kapó szervezet az előbb felsorolt alkotmányos értékek elleni fellépést támogat. (Például, ha nem szeretnék, hogy Magyarország jogállam legyen.)

A cikk folytatódik