Szentkirályi trollkodása abban az ertelemben volt ügyes, hogy annyira semmi köze nem volt a valósághoz, hogy percekre ki tudta siklatni az ülés menetét.
Vitézy elkezdi sorolni, hogy Lázár János és a kormány mennyi budapesti fejlesztést húzott le, állított meg, robbantott atomjaira.
Szentkirályi Alexandrától tényleg nem a legokosabb ötlet volt azzal flexelni, hogy a kormány folyamatosan és káprázatos tempóban fejleszti a fővárost, miközben Karácsonyék csődbe viszik azt,
Hat-nyolcszor mondja ki remegő hangon a "pitiáner" szót, Karácsony Gergely mája mázsásra hízhatott, csak ki ne rántsa az ülőhelyéről!
Történelmi felelőtlenség, hogy a főváros akcióba lépett Rákosrendező ügyében - mondja Szentkirályi - azt már valamiért nem mondva hozzá, hogy, ahelyett, hogy a férje üzleti haverjait hagyták volna tovább zsírosodni belőle.
Egyelőre a napirend előttieknél tartanak, Keszthelyi Dorottya (DK) a város gazdasági nehézségeiről beszélt, Barabás Richárd (Párbeszéd) lendületes hangon a civilek és a sajtó szabadságáról beszélt, és azzal zárt, nagyon sokan lesznek a Pride-on.
A tiszás Bujdosó Anna volt az első, aki nagypolitikát vitt a közgyűlésbe: szerint Orbán elárult minden magyart, amikor „a nemzet elé helyezte politikai ambícióit”, és a román szélsőjobboldali jelölt, Simion mellett kampányolt. Ezt az árulást szerinte nem lehet kimagyarázni. A Fidesz szerinte „kapaszkodik az összeharácsolt vagyonba”, „égbekiáltó hazugságokat gyártanak”, gyűlöletet szítanak, harcba uszítanak, „mindezt azért, mert fosztogatni tudnak, kormányozni nem is akarnak”, a tönk szélére sodorták az országot.
Utána behozta a Tisza 1 millió lépés akcióját, majd felszólalását azzal zárt, hogy a tiszások nem szavaznak meg „hazugságra épülő” módosító javaslatokat, bárhogy próbálják őket letéríteni.
Azzal vádolja Karácsonyt és a Tiszát, hogy csődbe vitték az önkormányzatot. Azt a fővárosit, amit Szentkirályi pártja próbál minden eszközzel csődbe vinni. Ügyes!
Hosszan beszél arról, hogy a Fidesz hogy ugrasztotta egymásnak a magyarokat, szó esik az “önkény csápjairól” és a gyerekeink jövőjének ellopásáról, majd arról, hogy a Tisza aktivistái mégis mennyi szeretet és reményt tapasztaltak az országot járva, illetve a határon túl is.
A párbeszédes képviselő a Fidesz-frakcióhoz beszél, szenvedélyes szavakkal ekézve őket a szabad sajtó elleni támadásért és Budapest anyagi kivéreztetéséért, majd melegként, remegő hangon kéri ki magának a Pride elleni kampányt pont a gyermekvédelemre hivatkozva, miközben “pöffeszkedő papok dőzsölnek” a civilektől elvett pénzen és egy most publikált sztori szerint egy hitoktató pap 12 éves lányt tapogatott, rángatott. “A pedofilok az egyházakban vannak, nem pedig közöttünk” - mondta Barabás szinte kiabálva.
Szerdán zárt ülésen tárgyalják a képviselők Kollár Kinga összeférhetetlenégi ügyét - ez még a múltköri körből maradt hátra, a Fidesz Kollár EP-ben elmondott szavai miatt kezdeményezett eljárást -, ezzel összefüggésben Karácsony bejelentette, ő is összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez azokkal a képviselőkkel szemben, akik az Országgyűlés Hivatalával is le vannak szerződve.
Ez érintheti Szentkirályi Alexandrát, aki Kocsis Máténak ad tanácsokat 1,7 millióért.
Karácsony szerint ez többeket érinthet, de nem nevezett meg senkit. Azt mondta, ez jogi kérdés.
Szentkirályi a napirend előttijében reagált erre, azt mondta, ez az eljárás egy pitiáner bosszúhadjárat ellenük, és szerinte Karácsony nem érti a különbséget Kollár ügye és aközött, hogy ők a budapestiek érdekében dolgoznak. Ők kértek jogi szakvéleményt, aszerint nincs összeférhetetlenség.
Karácsony szerint az önkormányzati törvény szerint összeférhetetlen, erkölcsileg mindenképp, hiszen olyan pártnak dolgoznak, amely tönkre akarja tenni a fővárost.
Csak az akció besült, mert a képviselő itt van.
A főpolgármester felidézte, hogy miután a kormány kivetetette a fővárosra a büntető jellegű szolidaritási hozzájárulást, a főváros nem akata a magyar költségvetés lyukait tömködni, a fővárosiakat akarta ellátni. 2023-ban pereltek, lényegében az összes érdemi pert megnyerték, majd az Alkotmánybíróság 2 pontban is alaptörvény-ellenesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulást, mármint annak kivetési módját. Nem törvényes állapot az, hogy a főváros tartósan nettó befizető a költségvetésbe - fogalmazott a főpolgármester. Felidézve, hogy a bíróság idén januárban kimondta: 2023-ban 28 milliárdot törvénytelenül konfiskáltak a fővárostól.
Karácsony szerint most 57 milliárdot kéne összesen befizetni, de a főváros annyit fog, amennyit törényesnek érez. A teljes összeget nem tudjuk és nem is akarjuk - mobdta - mert el kell látnunk a közszolgáltatási feladatainkat, a költségvetés finanszírozása nem tartozik ezek közé. Reméli, hogy azonnali jogvédelmet kapnak a bíróságtól, így nyernek egy kis időt. A magyar GDP 40 százalékát állítja elő, 3 ezrelékét sem kapja vissza működésre Budapest - fogalmazott. A várost a politika csődbe akarja vinni, ez itt nem kaphat támogatást - mondta Karácsony.
A BKV korrupciógyanús ügye is napirenden lesz: miután megírtuk, hogy Bolla Tibor milyen kapcsolatban van a BKV-ba is beépült bűnszervezet irányítójával, a „Nagymesterrel”, Karácsony felmentette őt, és kinevezte az addigi helyettest. Viszont ezt követően semmilyen vizsgálat nem indult, az ügyet a főváros és a cége is lezártnak tekinti, a BKV és Karácsony Gergely visszautasították, hogy egyáltalán felmerülne a súlyos pénzügyi visszaélések gyanúja. Hiába tagadnak, a Nagymester emberei maguk mondták el, hogyan húzták le a BKV-t Bolla Tibor vezetése alatt.
Vitézy Dávid ezzel összefüggésben nyújtott be előterjesztést: egyrészt szerinte Karácsony nem nevezhetett volna ki maga vezetőt a BKV élére, és ezt kimondatná a Közgyűléssel, másrészt kivizsgálást akar BKV-nál. Azt is javasolja, hogy Bolla cégvezetői pályázatát is tekintsék semmisnek, és hosszabbítsák meg a pályázati határidőt. A főjegyző szerint Vitézynek nincs igaza a kinevezéssel kapcsolatban, Karácsony helyesen járt el, a pályázatot csak Bolla vonhatja vissza, a határidő meghosszabbítása helyett pedig írjanak ki új pályázatot.
Vitézy a BKV-nál vezetői szinten teljes átvilágítást akar, és kezdeményezi a BKV informatikai és takarítási szerződéseinek kivizsgálását.
A Kutya párti Döme Zsuzsanna azt javasolja, hogy amint elfogadja a Parlament az „átláthatósági” törvényt, a Főváros „nyomja fel” magát a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál, miután éltek a „dollár- és eurómilliókkal”, és a közéletet is befolyásolták.
Döme javaslata szerint Karácsony önfeljelentésével egyidőben el kell vinni az 1990. január 1-óta keletkezett összes iratot (több tonnányi papírt) a Szuverenitásvédelmi Hivatal székhelyére „szuverenitásvédelmi átvizsgálás céljából”, mert azokban van a „sok nyom”.
„Szeretnénk biztosak lenni abban, hogy minden rendben van az önkormányzat háza táján. Óvjuk meg Budapestet a külföldi pénzektől, vigyázzunk a városunk szuverenitására!” – írta Döme.
Az ülést az „átláthatósági” törvény elleni tiltakozással kezdhetik. Karácsony Gergely és Vitézy Dávid is határozati javaslatot nyújtott be ennek elítélésére, csak más hangsúlyokkal, megfogalmazással és kimenetellel.
Karácsony a javaslatban kiállt a független szerkesztőségek és a sajtószabadság mellett, majd tételesen felsorolta a fővárossal együttműködő, veszélyben lévő civil szervezeteket is. A szövegben putyinizálódó hatalmat emleget, és azt írta, „Budapestnek a civil szervezetek védelmezőjévé kell válnia – mert Budapest nem Moszkva, és nem is lehet az soha.”
Ha az ő javaslata megy át – amihez a tiszások szavazatai is kellenek -, akkor a Fővárosi Közgyűlés elítéli a törvényt és ezt a főpolgármester az Országgyűléssel is közölheti.
Vitézy Dávid ehhez képest azzal nyit, hogy „Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori kormánynak kötelessége megvédeni”, különösen akkor, mikor egyre intenzívebbek a befolyásszerzési kísérletek. Utána viszont azt írta, „a szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.”
A határozat elfogadásával kiállnának a sajtó- és véleményszabadság mellett, és rögzítenék, csak olyan átláthatósági szabályokat lehessen elfogadni, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak. Vitézy javaslata kiáll az uniós tagság mellett is. Ha a Vitézy-féle változatot fogadják el, akkor Karácsonynak nem kell semmit sem közölnie az Országgyűléssel.
