Amikor a kormány 2022 nyarán a választások előtti pénzszórást kénytelen volt komoly költségvetési megszorításokkal korrigálni, hozzányúltak az Orbán-kormány egyik ikonikus intézkedéséhez, az úgynevezett rezsicsökkentéshez is. Azóta a gáz- és az áramfogyasztás számlázását, statisztikai elszámolását és a rezsicsökkentés-csökkentés utáni új árrendszert csak a Németh „Rezsibiztos” Szilárdhoz fogható matematikai zsenik értik.

Ami viszont biztos: minden lakossági fogyasztó évi 63 645 MJ-nyi kedvezményes árú gázt használhat fel – elektromos áramból évi 2523 kWh a kedvezményes tarifával igénybe vehető fogyasztás, de ezzel most nem foglalkozunk –, ezt a rendelet korábban 1729 köbméterben állapította meg, és arra köbméterenként 102 forintos tarifát állapított meg. Az ezt meghaladó mennyiségért köbméterenként 767 forintot kell fizetni – ezt nevezik lakossági piaci árnak –, a különbség tehát több mint hétszeres. Az „év” ebben az esetben nem január-december időszakot jelent, hanem az augusztus-július közötti tizenkét hónapokat.

Azt, hogy hogyan fizetjük a havi gázszámlát, megválaszthatjuk: vagy átalánydíjas számlát, úgynevezett egyenletes részszámlát kérünk – a várható éves fogyasztást havi egyenlő részletekre osztva fizetjük meg –, vagy havi elszámolószámlát, vagy hőmérsékletfüggő részszámlát kérhetünk, ebben az esetben havi diktálás van, de ezt lehet helyettesíteni szolgáltatói becsléssel is. Aki ez utóbbi kettőt választja, nem havonta egyenletesen kapja a kedvezményes, „rezsicsökkentett” mennyiséget, hanem – logikusan – nyáron kevesebb, télen több kedvezményes árú gázra jogosult. (A számlázási lehetőségekről az MVM honlapján olvashatunk bővebben.)

A rezsiév vége

Akármelyik számlázási metódust is választjuk, évente egyszer üt az igazság órája, az éves elszámolásnál kiderül, hogy valóban mennyit fogyasztottunk, a kedvezményes mennyiségen belül maradtunk-e, vagy sem, illetve sikerült-e az előző évi fogyasztás alapján becsült fogyasztáson belül maradni. A „rezsiév” július 31-ei leteltével augusztus 1–8. között bediktálhatjuk az MVM-nek az óraállást, és ezután valamikor megkapjuk az éves elszámolószámát.

Ami a mostani éves elszámolás utáni hónapokban sokakra ráhozhatja a szívbajt. Főleg azokra, akik a korábbi rezsiév alapján kiszámolt átalánydíjat fizettek, és a most véget ért rezsiévben sokkal többet fogyasztottak, illetve akik rosszul olvastak le, vagy direkt diktáltak be kisebb fogyasztásokat, mert mondjuk a hideg tavaszi, nyár eleji napokon túlszaladt a fogyasztásuk, és azt remélték, hogy majd visszaspórolják, de nem tudták.

Azt, hogy sokan kellemetlen meglepetésre számíthatnak a rezsiévforduló után, nem (csak) mi mondjuk. Ha egy, a rezsicsökkentésére büszke kormányzat állami rezsicégének első embere már majdnem két hónappal az éves elszámolószámlák kiküldése előtt felhívja a figyelmet arra, hogy „a fogyasztás emelkedése nagyobb összegű elszámoló számlát eredményezhet”, és belebegteti, hogy részletfizetési lehetőséget vagy fizetési haladékot is tudnak nyújtani az ügyfeleknek, az nem sok jót ígér. Márpedig Romhányi Róbert, az MVM Next vezérigazgatója június végén erről nyilatkozott. Az eleve NER-lapban, az Indexen megjelent nyilatkozat július elejére a kormányzati médiabirodalom egyik megyei lapjába is átszivárgott, ahol már arról írtak, hogy brutális rezsiszámla jön az augusztusi leolvasás utáni hónapokban (frissítés: cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy mindenki augusztusban kapja meg az éves elszámolószámlát, de nem augusztusban, hanem augusztustól, a négymillió felhasználó az év különböző hónapjaiban.)

Ha megnézzük ezt két a grafikont, amelyen az elmúlt tizenkét hónap, tehát a „rezsiév” inflációs adatai, valamint a háztartási energia és ezen belül a vezetékes gáz árának változása látható – a havi és az éves szintű változást is kigyűjtöttük –, nincs is okunk csodálkozni.

Hogy mit látunk ezen a két ábrán? A KSH készített egy részletes módszertani leírást „a gáz és az elektromos energia árváltozásának figyelembe vételéről a fogyasztóiárindex-számításban” témában a rezsicsökkentés-csökkentéskor, 2022 nyarán. De ezt inkább leegyszerűsítem: ha mindig minden háztartás a rezsicsökkentett áron fogyasztható gázmennyiséget használná el, akkor a vezetékes gáz ára nem változna – ahogy lényegében nem változott 2022 nyaráig. Csakhogy amikor hidegebb van, akkor a nemzetgazdasági egésze átlépi az árküszöböt, és természetesen annál több háztartás fogyaszt már nem kedvezményes árú gázt is.

Kicsivel több, sokkal drágább

Minél nagyobb tehát a gázfogyasztás, annál magasabb lesz a „gázár”, hiszen annál nagyobb az összfogyasztáson belül a 767 forintba kerülő gáz részesedése. Ha egy háztartás átalánydíjat fizet, és az éves 63 645 MJ fogyasztás egy hónapra jutó 5303 MJ mennyiségét használta el egy hónapban, az még éppen kijött úgy, hogy a teljes mennyiségért kedvezményes árat fizetett, ami 14 700 forint volt. De egy nagyjából 5850 MJ-nyi havi fogyasztásért nagyjából 26 ezer forintot kell fizetni, tehát a tíz százalékos fogyasztásbővülés nagyjából 70 százalékos tarifanövekedést jelent a határértéken történő fogyasztáshoz képest.

A fenti első, éves adatokat mutató grafikonról tehát – szintén némi leegyszerűsítéssel – azt olvashatjuk le, hogy tavaly augusztustól novemberig enyhébb volt az idő, mint egy évvel korábban. Így kevesebb gázt használtunk, hiszen csökkent a gázár (magyarán nőtt a felhasznált gázon belül a „rezsicsökkentett” rész aránya). Decemberben és februárban az előző év azonos hónapjaihoz hasonló volt az idő, köztük januárban hidegebb – nőtt a gázár, mert nagyobb mennyiségű nem „rezsicsökkentett” árú gázt fűtöttünk el –, márciusban sokkal enyhébb. Majd jött a hideg tavaszvég és nyárelő: áprilistól júliusig minden hónap növekvő ütemű gázáremelkedést hozott.

A tizenkét hónapból öt olyan volt, amikor a nagyobb gázfogyasztás többé-kevésbé jelentős áremelkedést jelentett statisztikailag, kettő lényegében stagnálást (0,1 és -0,4 százalékos változás), és öt olyan hónap, amikor csökkent a gázár. A csökkenés sosem érte el a 10 százalékot, a növekedés háromszor is meghaladta, sőt, az utolsó, júliusi statisztika szerint már a húsz százalékot is átlépte (ami a háztartási energiaár egészének inflációját is kétéves, 2023 nyarán látott szintre emelte).

Jön egy kommunikációs trükk is

Hogy augusztusban sokan számíthatnak mellbevágó gázszámlákra, azt nemcsak a KSH adataiból vagy az MVM-vezető nyilatkozatából lehet kikövetkeztetni, hanem abból is, hogy történetesen mostanra időzítette egy tavasszal elfogadott jogszabályváltozás az energiaszámlák első oldalán lévő úgynevezett rezsibox megváltoztatását. A kormány a „rezsicsökkentés” bevezetése óta előírta, hogy a fogyasztókat „tájékoztatni” kell arról, mennyivel fizetnek kevesebbet a gázért, áramért, köszönhetően a kormánynak.

Korábban sok vitát váltott ki az úgynevezett referenciaárnak a kiszámítása, amihez képest eddig számolták a „megtakarítást”. Így aztán életszerű is lehetett volna, hogy a számítás képletét módosítják. A Fidesz azonban ezúttal sem állta meg, hogy a valósághoz való közelítés helyett még lebutítottabb politikai kommunikációra használja a változtatást.

Mostantól ugyanis ahhoz képest mutatják be a megtakarítást, hogy mennyi lett volna a gáz- vagy villanyszámla, ha a teljes elfogyasztott mennyiséget a kormány által 2022-ben meghatározott „lakossági piaci” tarifával, tehát MJ-énként 2,77 forintos (az eredeti rendelet szerint 767 forintos köbméterenkénti – illetve 70 forintos kWh-kénti – áron kellett volna megfizetni). Tehát a gyanútlan gázfelhasználó azzal együtt, hogy kap egy mellbevágóan magas gázszámlát az augusztusi rezsiévforduló utáni hónapokban, kap hozzá egy összehasonlítást, amivel a kormány azt próbálja elhitetni vele, hogy rettenetesen jól járt a piaci (de valójában a kormány által megszabott) árakhoz képest.