Az izraeli hadsereg közlése szerint „pontos csapást” mértek a Hamász terrorszervezet vezetőire Katar fővárosában, Dohában. „A csapás előtt intézkedtek a civileket ért károk enyhítésére, beleértve a precíziós lőszerek és hírszerzési adatok bevetését” – tették hozzá. Az IDF közleményében megjegyezte, továbbra is elszántan fognak dolgozni a Hamász legyőzése érdekében.
Nem sokkal később Benjamin Netanjahu is kiadott egy közleményt. Ebben azt írja:
„A Hamász legfőbb vezetői elleni mai fellépés egy teljesen független izraeli művelet volt. Izrael kezdeményezte, Izrael hajtotta végre, és Izrael vállalja a teljes felelősséget.”
Később azt közölte a védelmi miniszterrel közös nyilatkozatában, hogy a dohai támadás teljesen jogos volt, az válasz volt a hétfői jeruzsálemi terrortámadásra, amiért a Hamász vállalta a felelősséget. A támadásban hatan vesztették életüket.
Az Al Jazeera hamászos forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a militáns csoport magas rangú vezetőiből álló tárgyalóküldöttségét vették célba, akik azért érkeztek a városba, hogy megvitassák a háború befejezésére irányuló amerikai javaslatot. A Hamászhoz közel álló személyek azt állítják, „ez egy csel volt, hogy a Hamász tisztviselőit tárgyalásokra csábítsa, hogy megtámadhassák őket”.
A Hamász által fogva tartott túszok rokonai a történtek nyomán kétségbeestek. Matan Angrest izraeli túsz édesanyja szerint Benjamin Netanjahu gyakorlatilag „meggyilkolhatta” a fiát Izrael dohai csapásaival. „Reszketek a félelemtől. Lehet, hogy a miniszterelnök pont ezekben a pillanatokban gyilkolta meg Matant, és pecsételte meg a sorsát” – mondja Einav Zangauker.
Doha egyébként már több béketárgyalási fordulónak is otthont adott, 2023 októbere óta igyekszik közvetítőként fellépni a gázai háború befejezése érdekében. Az izraeli média szerint Donald Trump amerikai elnök jóváhagyta, pontosabban „zöld utat adott” a katari támadáshoz. A Sky News tudósításában Michael Clarke katonai elemző szerint ez meglepő lenne. Bár Trump logikája kiismerhetetlen, ha mégis zöld utat adott volna, akkor tisztában kellett lennie azzal is, hogy ezzel a lépéssel csökkenti a saját befolyását Netanjahu felett és még tovább odázza a békekötést.
Később a BBC kérdésére a Fehér Ház megerősítette, kaptak értesítést arról, hogy Izrael légicsapást fog végrehajtani Dohában.
Katar szerint Izrael támadása a nemzetközi jog megsértése, elítélik a támadást, azt gyávának minősítették, és közölték: „a legmagasabb szinten” folyik a vizsgálat.
„Ez a bűncselekmény a nemzetközi jogok és normák égbekiáltó megsértését jelenti, és komoly fenyegetést jelent a katariak és a Katarban lakók biztonságára” – tette hozzá a külügyminisztérium szóvivője.
Hasonlóan reagált Irán is, veszélyes lépésnek és a nemzetközi jog megsértésének minősítette a támadást.
A Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) vezetője is elítélte a katari főváros elleni „förtelmes” izraeli támadást, mondván, hogy az „a nemzetközi jog és Katar állam szuverenitásának súlyos megsértését jelenti. A régió biztonságát és stabilitását fenyegető veszélynek tekintik”.
Mustafa Barghouti, a Palesztin Nemzeti Kezdeményezés főtitkára szerint Izrael Doha elleni támadása „fordulópontot jelent, amelynek veszélyes következményei lesznek” a régió számára.
„Ez a művelet egyrészt Katar ellen irányult, amely a közvetítőszerepet tölt be, másrészt a Hamász vezetése ellen, amely az amerikai békejavaslatot tárgyalja. Van ennél nagyobb szemérmetlenség?”
Az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója azt mondta, hogy „Katar mellett állnak”, és Izrael dohai támadását „árulónak” nevezte.
Az Al Jazeera elemzője szerint Izrael gengszterviselkedést tanúsított ezzel a támadással. Egy olyan állam, amely tárgyalásokban vesz részt, nem viselkedik így. Szerinte ismét olyan helyzet állt elő, hogy a Hamász kész volt tárgyalni egy békejavaslatról, majd Izrael bombázott. (Sky News, Al Jazeera)
Az izraeli rendőrség szerint „két terrorista egy járművel érkezett”, majd a csúcsforgalomban tüzet nyitott egy buszmegállóra. Egy szolgálaton kívüli katona és egy civil tette ártalmatlanná a támadókat.
Ez viszont súlyos kérdéseket vet fel, hiszen Katar az Egyesült Államok egyik legfőbb, nem NATO-tag szövetségese, az országban 10 ezer amerikai katona is állomásozik.