Megőrizte a hatalmát a norvég Munkáspárt a választásokon

A Jonas Gahr Støre miniszterelnök Munkáspártja vezette balközép pártok 87 mandátumot szereztek a parlamenti választásokon, ezzel folytathatják a kormányzást Norvégiában. A jobbközép ellenzéki pártok 82 képviselőt juttattak a parlamentbe.

A választások legnagyobb nyertese az ellenzéki, populista Haladás Párt lett, amely megduplázta támogatottságát 24 százalékra – történetének legjobb eredményére. Ennek ellenére mégsem került hatalomra a kisebb jobbközép pártok gyenge szereplése miatt.

A norvég Munkáspárt Európában is egyedülálló módon több mint száz éve a választások első helyén végez. Így volt ez akkor is, amikor a jobboldali pártok koalíciója miatt ellenzékbe szorult. Domináns helyzetét azonban az utóbbi években a jobbközép oldal fenyegette, különösen az EU-ellenes és bevándorlásellenes Haladás Párt, valamint a mérsékelt Konzervatívok.

A választás középpontjában gazdasági kérdések álltak, például hogy Norvégia a világ kevés olyan országának egyike, ahol vagyonadót szednek, illetve hogy a magáncégek nagyobb szerepet vállalhatnak‑e a közszolgáltatások nyújtásában. Az ország következő kormányának nehéz döntéseket kell hoznia az EU-val kapcsolatban, például arról, hogy megújítsák‑e két, Dánia felé vezető áram-összeköttetésüket. A Munkáspárt és a Konzervatívok egyaránt támogatják az EU-tagságot, de jelenleg nem akarnak népszavazást, nehogy az minden más kérdést háttérbe szorítson.

Simen Velle, a Haladás Párt ifjúsági szervezetének vezetője, amely most a fő ellenzéki párt lesz, így nyilatkozott: „Sok norvég új utat akar. Csökkentenünk kell az adókat, csökkentenünk kell a kiadásokat. Norvégiában az állami költekezés kicsúszott az irányítás alól.” (Financial Times)