Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusai kimutatták, hogy egyes kutyák nemcsak a tárgyak neveit tanulják meg, hanem képesek új, teljesen más kinézetű dolgokra is kiterjeszteni a szavak jelentését, ha azokat a tárgyakat ugyanarra lehet használni.
Ezt a készséget eddig kizárólag kisgyerekeknél és egy-egy hosszú éveken át tanított papagájnál vagy bonobónál ismerték. Ez a készség igen különleges elmebeli képességeket feltételez, a tanítás viszont rendkívül idő- és munkaigényes, és nagyon kevés egyed képes valóban elsajátítani ezt - írták a közleményükben.
A tanulmány vezető szerzője, Claudia Fugazza szerint „ezek a tehetséges szótanuló kutyák egyedülálló lehetőséget kínálnak e jelenség vizsgálatára, mivel ők a gazdával való játék során, természetes interakciókban gyorsan tanulják meg a szavakat, vagyis a játékok neveit,"
A kutatók 7 tehetséges szótanuló kutyák kutyát – hat border collie-t és egy ausztrál pásztorkutyát – teszteltek.
Közleményük szerint a világon talán 50-100 ilyen tehetséges kutya van, amely természetes módon, a mindennapi játék során képes több tucatnyi játék nevét megtanulni.
A kísérlet négy szakaszból állt, mindet természetes környezetben, a gazdák otthonában, játék közben végezték.
A tanulási szakaszban a kutyák két új szót tanultak, például „Húz” és „Hozz”, amelyek nem egy-egy tárgyat, hanem több, küllemében teljesen eltérő, de azonos módon használt játékot jelöltek (húzogatós vagy behozós). Ezt követték a tesztek, amelynek során a kutyák bizonyították, hogy megtanulták az új szavakat, és helyesen választották ki a megfelelő játékot, ha a gazda a „Húz”-t vagy a „Hozz”-t kérte.
A kísérlet következő szakaszában a kutyák új, küllemében nagyon különböző játékokkal játszhaták el ugyanezt úgy, hogy a játék neve nem hangzott el egyszer sem.
A végső tesztben, a kutyáknak ezen új tárgyak közül kellett kiválasztani, hogy a gazda mikor mit kér. A kutyák nagy biztonsággal választották ki a megfelelő, addig névtelen tárgyat – vagyis általánosították a szavakat funkcionális kategóriákra.
A tanulmány társszerzője, Miklósi Ádám szerint a felfedezésük „izgalmas új irányokat nyit annak megértésében, hogyan fejlődhettek ki a nyelvhez kapcsolódó készségek.”
A tanulmány a Current Biology című folyóiratban jelent meg.