Az MNB-botrány tavaszi kirobbanása óta fokozottabb érdeklődés övezi, hogy mi történik Matolcsy Ádám és baráti körének érdekeltségei környékén. Míg Stofa György és Somlai Bálint a jelek szerint köszönik szépen, jól vannak, hiszen kastélyokat vásárolnak, Somlai most vesz jócskán alul árazva egy 170 négyzetméteres ingatlant a Budai Vár környékén, addig Száraz Istvánnal kapcsolatban inkább arra utalnak a megjelent és elérhető információk, hogy fokozatosan egyre inkább háttérbe vonul.

Erre utal az is, hogy nyáron több lépcsőben kiszállt a Mészáros Lőrinc-féle MBH Bankból, és a fő alapkezelőjében, a Quartzban is jelentősen csökkent a hozzá köthető tulajdonrész a nyár folyamán. Az addigi 100 százalék helyett már csak 60,4 százalékban tulajdonos, mivel egyenként 9,999 százalékos részt szerzett a Matolcsy Ádámhoz kötődő dubai cég, a Minelley DMCC, Stofa György SRES Zrt.-je, Sándor Tamás ügyvéd, illetve a CAP147-Alfa Kft. Utóbbi azé a Zavadszky Norberté, akit Matolcsy Ádám barátjaként, munkatársaként szoktak emlegetni.

Quartznál azonban tavaly is történtek érdekes fejlemények, amelyekre a társaság üzleti jelentése világít rá. Pontosabban: kiderül, hogyan is került a Quartzhoz az a Citadel Alapkezelő, amely nem sokkal később tulajdont szerzett az MBH Bankban, ahogy az is, hogy tavaly a Quartz segítette ki a tulajdonosokat egy kis pénzzel a likviditási helyzet kezelésére.

Gyorsan le akarták tudni a tulajdonszerzést

A két esemény közül nyilvánvalóan a nagyobb súlya és jelentősége a Citadel Alapkezelő megszerzésének van, ami eddig úgy tűnt, mintha egyszerű cégvásárlás lett volna. Pedig egyáltalán nem erről van szó. Erről a Quartz üzleti jelentésben ugyanis így írnak: „2024-ben egy részvénykölcsön ügylet keretében tulajdonossá vált egy másik alapkezelőben. Ennek a tranzakciónak a várható eredménye csak 2025-ben jelenhet meg az alapkezelő könyveiben”. Az, hogy a megszerzett alapkezelő a Citadel, nagyon könnyen beazonosítható a cégháló alapján, mivel más ilyen tevékenységű cég nem kerül Szárazék körébe.

Frissítés:

Száraz István cikkünk megjelenése után levélben jelentkezett, és arról tájékoztatott: „ahogy a sajtó által tárgyalt több más esetben sem, e cikkben leírt ügyletek egyikére sem az én döntésem alapján került sor, ezekkel kapcsolatosan egyetlen szerződést sem írtam alá”. Az alapkezelőnek ugyanis van egy döntéshozói testülete, amelynek nem kötelessége tájékoztatni őt a tranzakciókról, Száraz István pedig nem döntéshozó és a döntéshozói testületnek sem tagja.