A hosszú hétvége magyar idő szerint hétfőn hajnalig tartó történései ismételten azt biztonyítják, hogy az ukrajnai háború lezárása nagyrészt Donald Trump elnök pillanatnyi, teljesen kiszámíthatatlan szeszélyétől függ.

Kezdjük a legfrissebb történéssel: helyi idő szerint vasárnap este, amikor Európában már hajnalodott hétfőn, a Floridából Washingtonba repülő Trumpot a vele utazó újságírók megkérdezték arról, hogy a pénteki, Fehér Ház-beli találkozójukon pontosan mire is akarta rávenni Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt.

Trump legfrisebb, határozott állítása: nem, ő nem arra akarja rábírni Zelenszkijt, hogy az egész Donbászt adja át az oroszoknak.

A másik friss állítása: ezzel szemben azt szeretné, ha a frontvonal befagyna ott, ahol épp most húzódik és Ukrajna a békéért cserébe feladná az oroszok által jelenleg elfoglalt területeket.

Trump ezen véleménye azért fontos hír, mert

1. konkrétan nagyjából ez utóbbi jelenleg az ukrán álláspont a tűzszünetről, vagyis megállni ott, ahol a felek tartanak, elrendelni a tűzszünetet és elkezdeni tárgyalni a békefeltételekről. Az oroszok az egész Donbászt akarják, néhány apróbb délebbre eső területért cserébe, azt a durván 20 százalékát is, amit Ukrajna ellenőriz jelenleg.
2. Trump 48 órával korábban, Zelenszkij pénteki látogatásakor még gyökeresen mást mondott, akkor még Putyin álláspontját támogatva arról, hogy Ukrajna a teljes Donbászt adja át a béke fejében, vagyis a jelenleg is ukrán kézben lévő részeket is.
3. A múlt pénteket megelőző napokban viszont még gúnyos kifejezésekkel illette a a „papírtigris” oroszokat, azt a véleményt hangoztatva, hogy Ukrajna nemhogy meg tudja védeni magát, de a végén le is győzheti Oroszországot. Ehhez még Tomahawk rakéták szállítását is meglebegtette.

A sztorihoz tartozik még, hogy a Putyin hadseregének ócsárlását megelőző hetekben Trump inkább tűnt hajlani az orosz elnök követeléseinek támogatására, vagyis már az igen komoly meglepetésnek számított, hogy egyszer csak a végső ukrán győzelem lehetőségéről kezdett értekezni.

A hosszú hétvége még Trump és az új világrend mércéjével mérve is kaotikus kavargása igazából már múlt csütörtökön elkezdődött, amikor Trump két órán át beszélgetett telefonon Putyinnal, majd szokás szerint közösségi médiás posztban jelentette be a sokakat meglepő hírt, hogy Budapesten fog személyesen is tárgyalni az orosz elnökkel a békéről. Ez a későbbi tárgyalások tényleges eredményeitől független nyilvánvaló diadal volt Putyinnak, főleg, hogy az is rögtön kiderült, hogy Trump javasolta az orosz elnöknek szimbolikus győzelmet jelentő helyszínt. (Azért győzelem ez neki önmagában, mert egy uniós országban fogadják az uniós vezetők és az EU túlnyomó többségének véleményével szembemenve.)

Trump ismételt Putyin felé billenése ahhoz képest volt hír, hogy az elnök múlt hétfőn, mindössze 3 nappal a telefonhívás előtt még arról beszélt, hogy 2500 kilométeres hatótávolságú, potenciálisan Moszkvát is elérő Tomahawk rakétákat adhat Ukrajnának. A lehetőségen felbuzdult Zelenszkijjel meg is beszélte a pénteki személyes találkozót, de Putyin a jól időzített csütörtöki hívással megzavarta a fejét.

Arról, hogy mi történt a pénteki találkozón, maga Trump vagy Zelenszkij nem árultak el pontos részleteket. De mind a Financial Times, mint a Reuters hírügynökség Fehér Házi forrásai egybahangzóan idézték fel a tárgyalásokat: Trump és különmegbizottja, Witkoff arra próbálták rábeszélni az ukrán vezetőt, hogy fogadja el Putyin feltételeit és adja át a teljes Donbászt, vagy az orosz elnök elpusztítja az országát. Miközben pár nappal korábban még Oroszország térdre kényszerítése volt belengetve a Tomahawkok biztosította tárgyalási pozíciót kihasználva. Pénteken a fentiek miatt nemhogy nem valósult meg Zelenszkij álma a Tomahawk-téma konkretizálásáról, de az ukrán elnök már annak is örülhetett, hogy az esemény utáni sajtótájékoztatón Trump nem mondott kategorikus nemet a dologra.

A hétvégén híreket fogyasztókat az is megszédíthette ebben a folyamatos kavargásban, hogy a Fox News csak vasárnap adott le egy már csütörtökön, még a Putyin-telefonbeszélgetés előtt rögzített interjút. Amiben Trump még arról beszélt, a csütörtöki hangulatának megfelelően, hogy Putyin milyen jó tárgyalási pozícióban van és hogy jelentős területeket szerezhet a békéért cserébe. Persze akkor is jelentős területekről lenne szó, ha a leendő határokat az aktuális frontovonalaknál húznák meg: Oroszország Ukrajna teljes eredeti területének durván 20 százalékát tartja elfogalva, a Kírm nélkül számított területnek pedig 15-16 százalékát.

Az elmúlt egy hét sormintája tehát így nézett ki Trump szempontjából:

az oroszok győznek úgyis - Ukrajna megnyerheti az egészet - Ukrajna szuperrakétákat is kaphat a győzelemhez - az oroszok győznek úgyis - Ukrajna fogadjon el minden orosz feltételt - Oroszország fogadja el az ukránok tűzszüneti tervét

Az amerikai elnök a mi időnk szerint kora délután ébred, így azelőtt nem várható újabb alapvető fordulat.