• Még számolják a szavazatokat Hollandiában, végeredmény csak a jövő hét elején lesz.
• De akár marad az élen a D66, akár fordít Wilders pártja, a következő kormányfő Rob Jetten lehet.
• Több koalíciós forgatókönyv is elképzelhető, akár baloldali-liberális, akár jobbközép kormány is alakulhat.
• A rendkívül arányos, és az alacsony bejutási küszöb jellemezte választási rendszer miatt most is elhúzódó koalíciós egyeztetések várhatók.

Amióta a magyar miniszterelnököt a világhatalmi ambíciói jobban lekötik, mint az unalmas belpolitikai feladatok, megszokhattuk, hogy valójában minden külföldi választás Orbán Viktorról szól: Orbán Viktor barátja nyerte a cseh választásokat, Orbán szövetségese győzött a lengyel elnökválasztáson és így tovább. Még a megafonos beszélő fejekből is külpolitikai elemző lesz, és megpróbálják elhitetni, hogy minimum a haza sorsa múlik azon, mi történik mondjuk a spanyol választásokon. Nos, a mostani holland választások előtt ezt nem láthattuk, pedig Geert Wildersszel Orbán tényleg baráti viszonyban van, azonban nagyjából semekkora esély nem volt rá, hogy Wilders pártja, a PVV újra kormányra kerüljön, ellenzékből pedig nehéz elfoglalni Brüsszelt.

Legalább kormányozni tudnak?

Akinek ennyi elég a holland választásokból, az akár itt meg is állhat, de azért a világ több ennél a két dimenziónál. Mert egyébként nem csak a magyar kormánysajtó látja így a világot, a nemzetközi sajtó is nagyjából azon a szemüvegen keresztül tudósít európai országok választásairól, hogyan szerepel a far right. Sőt, a neves holland politológus, Cas Mudde a választások előtt arról írt, a szélsőjobb gyakorlatilag túszul ejtette a holland médiát, ahol Wilders jelenti a leghálásabb témát, míg a pártja bevándorlásellenes nézeteit gyakorlatilag normalizálták a többiek, és – ahogy ezt más országokban is láthatjuk – a mainstream pártok is egyre több elemet vesznek át tőlük.