A franciák is bevezetik az önkéntes katonai szolgálatot

Jövő nyártól kezdve Franciaország bevezeti az önkéntes területvédelmi katonai szolgálatot a 18 és 25 év közöttieknek - jelentette be csütörtökön Emmanuel Macron köztársasági elnök, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is. Azt viszont külön kihangsúlyozta, hogy az általános hadkötelezettség visszaállításáról szó sem lehet. Az új konstrukció csak az érintettek életkora miatt emlékeztethet a régi, 1996-ban megszüntetett, kötelező verzióra.

A vészhelyzet idején is csak francia földön vagy a tengerentúli francia területeken bevethető önkéntesek ugyanis alapértelmezetten a 18-19 éves korosztályból jelentkezhetnek a 10 hónapos kiképzésre, amiből 1 hónap általános, 9 pedig szakirányú lesz. A jelentkezés felső korhatára 25 év, érettségizőnél idősebb túlkorosakat a speciális képzettségűek - például informatikusok - közül választanak. A tízhavi szolgálat alatt minimum havi 800 eurós zsoldot kapnak a teljes ellátás mellett. Aki rákap az ízére, az utána elmehet hivatásos katonának, a többiek rendelkezési állományba kerülnek. Háborús helyzet esetén ők akkor is behívhatók, ha egyébként nem vezetik be az általános hadkötelezettséget.

Az első évben 3 ezer fiatalt terveznek felvenni önkéntesnek, jelentkezni jövő januártól lehet. A terv az, hogy öt évvel később már 10 ezer jelentkezőt öltöztessenek be, 2035-ben pedig már 50 ezer önként bevonulót vizionál az elnök.

Franciaországban a hadsereg hagyományosan igen népszerű, Macron mégsem nyugodt hangulatban jelentette be a tervet. A múlt hét óta ugyanis ideges politikai vita folyik a hadsereg körül. Ekkor történt, hogy Fabien Mandon vezérkari főnök a francia polgármesterek országos kongresszusán arról beszélt az egybegyűlteknek, hogy Oroszország 2030-ig konfliktust tervez kirobbantani a „nemzeteinkkel" - ezzel a NATO országaira célzott -, a franciáknak pedig fel kell készülniük arra, hogy adott esetben „szenvedniük kell", hogy „megvédjék azt, ami az övék". Mandon ezen a ponton azt mondta, hogy „ha Franciaország meginog, mert nem hajlandó elfogadni, hogy gyermekei eshetnek áldozatul, akkor veszélyben vagyunk".

A „gyermek" szó hallatán - bár ezt franciául ugyanúgy használják konkrét, mint képes értelemben, akárcsak magyarul - sokan már a kötelező katonai szolgálat visszavezetését és a besorozott fiatalok frontra küldését vizionálták. A szélsőbal és szélsőjobb egyből verbális támadásba lendült, Mandonnak meg a tévében kellett magyarázkodnia, hogy a gyerekek alatt a katonáit értette, Macron pedig leszögezte, hogy egy francia sem fog donbászi lövészárkokban meghalni. (A modern kori politikai vitákra jellemző, hogy maga a francia himnusz, a Marseillaise is a „haza gyermekeinek" nevezi a franciákat, a csecsemőtől az aggastyánig, már a dal szövegének legelső sorában, a vita mégis úgy folyt, mintha Mandon kisiskolások frontra küldését vetítette volna előre.)

A vita azért is izgalmas, mert Franciaországban egyébként még mindig magas az ukránok megsegítésének támogatottsága. Annak pedig különös pikantériája van, hogy a franciák az elsők között voltak annak kimondásában, hogy az oroszok mostanában olyan intenzitással provokálnak uniós és NATO-tagországokat, hogy reálisan fel kell készülni a velük való konfrontációra.

A legtöbb nyugat-európai országgal ellentétben a franciáknak ugyanis évszázadokra visszanyúló, szoros, szívélyes kulturális-diplomáciai kapcsolatai voltak Oroszországgal. Nem véletlenül van tele francia szavakkal az orosz nyelv.

Az egyre népszerűtlenebb Macronnak pechje is van: maga az önkéntes szolgálat bevezetése a francia publikum patriotizmusát nézve lehetett volna népszerűségjavító lépés is. De a vezérkari főnök szerencsétlen szóhasználata miatt az egész egyfajta tűzoltásnak néz ki inkább.

Macron terve egyébként nem egyedi ötlet, hanem létező európai trendbe illeszkedik. Belgiumban idén ősszel kapott levelet 150 ezer 17 éves arról, hogy mostantól megnyílik az egyéves önkéntes katonai szolgálat lehetősége előttük. A belga modellt a két évvel ezelőtt bevezetett holland rendszer inspirálta. Németországban még a kötelező szolgálat visszaállítása is szóba került, ott a kormánykoalíció pártjai november közepén végül abban maradtak, hogy az önkéntes verzióról nyújtanak be nemsokára törvényjavaslatot. Lengyelországban tavaly vezették be az önkéntesek egy hónapos kiképzését. Bulgáriában 2020 óta választható a hat hónapos önkéntesség 40 éves kor alatt, Romániában októberben vezették be a négy hónapos verziót 18 és 35 év közöttieknek. Nálunk 2011. óta létezik az önkéntes tartalékos szolgálat intézménye. A bő két hónapos kiképzés után a jelentkezők 150 ezer forintos szerződéskötési díjat kapnak, majd évente 600 ezer forint rendelkezésre állási díjat. Ha ténylegesen behívják őket, annyi zsoldot kapnak, mint a hivatásos katonák, ami ma napi 24-36 ezer forint bruttót jelent plusz egyéb juttatásokat.