Magyarországról másodszor: Krasznahorkai László Stockholmban átvette az irodalmi Nobel-díjat
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Krasznahorkai László második magyar íróként átvette Stockholmban az irodalmi Nobel-díjat.
Október 9-én jelentette be a svéd Királyi Akadémia, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat - ezzel Kertész Imre 2002-es elismerése után ő a második magyar díjazott. Az indoklásban Krasznahorkai látnoki életművének jelentőségét emelték ki, ami az apokaliptikus terror közepette is képes megmutatni a művészet erejét.
„A Krasznahorkai László magyar írónak ítélt irodalmi Nobel-díj egy ritka erőt ismer el a kortárs irodalomban. 1985-ös debütáló műve, a Sátántangó, szenzációt keltett. Mindent nyomorúság és tétlenség jellemez, mígnem két kopottas alak váratlanul megjelenik, mint a remény vagy az utolsó ítélet hírnökei; lehetetlen tudni, melyik. Csalárd színleléseik szinte mindenkit teljesen becsapnak”
- kezdett a méltatásba Anders Olsson, a Svéd Akadémia tagja és az Irodalmi Nobel-bizottság elnöke a szerdai ünnepélyes díjátadón, majd Krasznahorkai későbbi művei közül többek között Az ellenállás melankóliáját és a Herscht 07769-t kiemelve arról beszélt, hogy „egzisztenciálisan átható írásai a sötét abszurd és a burleszk humor Kafkától Thomas Bernhardig húzódó közép-európai hagyományában gyökereznek.
„Krasznahorkai László írói nagyságát az adja, hogy sikerült ötvöznie az illúzióktól teljesen mentes, az ember által teremtett rendíthetetlenségen átlátó művészi tekintetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel. Kedves Krasznahorkai László! A Svéd Akadémia nevében megtiszteltetés számomra, hogy tolmácsolhatom Önnek őszinte gratulációinkat a 2025-ös irodalmi Nobel-díj odaítéléséhez”
- folytatta. Olsson teljes beszéde a Nobel-díj hivatalos oldalán olvasható.
Krasznahorkai a Svéd Királyi Akadémia vasárnapi ülésén mondta el ünnepi beszédét reményről és reménytelenségről, az új, szárny nélküli angyalokról és a válaszok hiányáról - angeológiáról és a remény nélküli ember antropológiájáról.
A Krasznahorkai életművével most ismerkedőknek ezzel az cikkünkkel próbáltunk segíteni, de ebben a podcastban is elmondjuk, hogy szerintünk hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni.
Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Évek óta az esélyesek között emlegették, most ő lett a második magyar irodalmi Nobel-díjas.
„Egészen hirtelen elkezdtél nem hinni semmiben többé” – Krasznahorkai László ünnepi beszédet mondott Stockholmban
„Eredetileg a reményről kívántam megosztani önökkel a gondolataimat, de a remény nálam éppen végleg kifogyott, így most az angyalokról fogok beszélni” – erről is beszélt az író, aki szerdán veszi át az irodalmi Nobelt.
Nem olvastam Krasznahorkaitól semmit, mi lesz most velem?
A Nobel-díj odaítélése óta kiderült, hogy több millió olvasója és többezer közeli barátja van a mi Lacinknak. De mihez kezdjenek azok, akik most akarják megismerni, és kapálózva próbálnak kikecmeregni a szégyen mocsarából?
Hogyan érdemes Krasznahorkait olvasni?
Új regénnyel jelentkezett a 70. születésnapját ünneplő író, így nem is lehetett kérdés, ki legyen a Nem rossz könyvek podcast új részének témája. Vendégünk Szegő János, Krasznahorkai műveinek állandó szerkesztője.
