A svájci jódlizás és az olasz konyha is az UNESCO világörökség része lett

A svájci jódlizás, a cseh amatőr színjátszás, a közép-ázsiai jurtakészítés és az olasz konyhai és étkezési hagyományok is felkerültek az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára – írja az MTI. Idén 55 jelölést nyújtottak be az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájához, ezekről az UNESCO Kormányközi Bizottsága döntött.

A testület döntése nyomán mások mellett a svájci jódlizás is felkerült a szellemi kulturális örökségek reprezentatív listájára. „A jódlizás az identitás erőteljes kifejeződése és egyesítő kulturális gyakorlat” – mondták el a svájci jelölés kapcsán. A listára felvették a csehországi amatőr színjátszást is. A szervezet szerint az amatőr színház egy közösségi alapú tevékenység, amiben korra és nemre való tekintet nélkül, szabadidejükben vesznek részt az emberek, hogy darabokat alkossanak és adjanak elő. Ezek az előadások készülhetnek ismert művek alapján, de jellemzően a helyi életet tükrözik, és társadalmi problémákat is felvethetnek, teret adva a közösségi párbeszédnek.

Az UNESCO a világ kulturális örökségének részeként ismerte el a jurtakészítést, a közép-ázsiai nomád élet szimbólumát. Kazahsztán és Kirgizisztán már 2014-ben benyújtotta a jelölést, amit most az üzbég pályázattal kibővítve fogadtak el. A jurta - kör alakú, nemezzel borított és fonott kötelekkel feszített fa szerkezet - évszázadok óta a sztyeppei török eredetű népek hordozható lakhelye.

Az olasz konyhaművészet körüli hagyományokat ugyancsak felvették a kulturális örökségek közé. Az indoklásban nem konkrét ételeket, recepteket vagy regionális specialitásokat említettek, hanem azt a kulturális jelentőséget emelték ki, amit az olaszok a főzés és az étkezés rituáléinak tulajdonítanak: a vasárnapi közös családi ebédnek vagy a nagymamáktól az unokáknak továbbadott hagyománynak. Az UNESCO honlapjának ismertetése szerint az olasz konyhai gyakorlat „a pazarlásellenes receptekben és az ízek, készségek és emlékek generációkon átívelő átadásában gyökerezik”, és a családdal és a közösséggel való kapcsolattartás eszköze.