A mohácsi „háborúellenes gyűlésre” Orbán Viktor összerakta a tökéletes rettegtető mondatot, kiderült, egyszerre álmodik 30 éves kormányzásról és tart attól, hogy nincsenek elegen, Bokros Lajos lett az új ellenség, és kiderült, úgy tudnak gúnyolódni a Tiszán, hogy minek mennek ugyanoda, ahová a Fidesz is, hogy most ott sincsenek. A szőlő szó egyszer hangzott el a miniszterelnök szájából, de nem a Szőlő utcával összefüggésben.

Míg a korábbi ilyen rendezvényeken legfeljebb a nézőtéren köszöntötték a katolikus egyház képviselőjét, most Kövesi Ferenc, a pécsi Szent II. János Pál plébánia vezetője felment a színpadra, hogy együtt imádkozzanak a békéért. Előtte átadta „legjobb papbarátja”, a mohácsi plébános köszöntését is, aki „lelkipásztori elfoglaltsága miatt” nem tudott elmenni.

Miklósa Erika operaénekes pedig egy hatalmas kereszttel a nyakában ült ki beszélgetni a színpadra.

Az elmaradhatatlan Curtis-Radics Gigi páros énekelt, az Orbán előtti fideszes megszólaló Kocsis Máté frakcióvezető volt, akit Rákay Philip úgy konferált fel, hogy már egyetemista korában is utálta Magyar Pétert.

Bokros Lajos és más összefüggések

Kocsis szinte kizárólag a Tiszáról beszélt, először is gratulált mindenkinek. „A busók jól végzik a dolgukat, és távol tartották a rossz szellemeket. Nem jön ma ide” – mondta, és itt eshetett le a nézőknek, hogy Magyarékról van szó, mert elkezdtek nevetni. „Úgy is mondhatnám, foltos lett a gatya, megint.”

Kocsis – majd később Orbán Viktor is úgy tett, mintha Magyar Péter megfutamodásból mondta volna le a korábban meghirdetett mohácsi gyűlést, csakhogy a Tisza elnöke szombatra mást talált ki: a javítóintézetekben és a gyermekvédelemben tapasztalható helyzet miatt „a gyerekek mellett” délután háromra tüntetést hívott össze Budapesten, a tiltakozók a Karmelita és a Sándor palota elé vonulnak majd.

Kocsis arról is beszélt, hogy Magyar mögött „felsorakozott az egész panoptikum” a 2010 előtti időkből, majd külön kiemelte Bokros Lajost azzal a megjegyzéssel, hogy „eltűnt a Gyurcsány, jött a Bokros. Metamorfózis.”

Hosszan idézett a tiszásnak tartott kamudokumentumból, „Gerzsenyi nevű nőről” és „Bódis nevű hölgyről” beszélt, és gúnyolódott a tiszás politikusok szellemi képességein.

Megfejtette, hogy azért 1300 milliárdos a Tisza „megszorító csomagja”, mert Brüsszel pont ennyi pénzt kér Magyarországtól Ukrajna támogatására, majd felidézte, hogy Mark Rutte NATO-főtitkár arról beszélt, fel kell készülni a további eszkalációra, és olyan nagy háború lehet, mint amit a nagyszülők vagy dédszülők átéltek.

Kocsis szerint „vérfagyasztó”, amit Rutte mondott, az EU „2030-as céldátummal készül háborúzni”, így a választás tétje a háborúba sodródás, és „a 2026-os választás az utolsó lehetősége a magyaroknak arra, hogy elmondják a véleményüket” erről.

Mindabból, amit Kocsis mondott, az következik, hogy hiába lehet valamilyen fegyverszünet vagy béke Ukrajnában, a Fidesz az egész választási kampány alatt tud majd a háborúval riogatni, ráadásul erősebben, mint eddig.

Az alákérdezések fokozása és a parasztgyalázat

Az erős szavak után érkezett meg Orbán Viktor, a szokásos ováció közepette. Most Andor Évát, a TV2 műsorvezetőjét ültették oda, hogy beszélgessen a miniszterelnökkel, aki azzal nyitott, meg lehet-e szokni, hogy így fogadják az embert.

Erre Orbán elkezdett arról beszélni, hogy Pesten él, ott azért nem pont ilyen, de sosem támadták meg, majd arról kezdett beszélni, hogy ő próbálja megvalósítani azokat a terveket és álmokat, amit a magyarok magukkal visznek több, mint 100 éve (erre dübörgő tapsot és ovációt kapott), és hogy az a titkos ambíciója, hogy megváltoztassa a magyarok sorsát, és így „vesztesekből győztesek leszünk.” Azt gondolja, az emberek emiatt a remény miatt fogadják így.

Erről még percekig beszélt, sztorizva arról, hogy a családja a 80-as évek végefele sem hitte el, hogy itt rendszerváltás lesz.

Andor hosszas dicsérettel vezette fel az előzőnél is nagyobb alákérdezést: arról beszélt, talán az egész világon nem tud mondani mást, aki a legegyszerűbb kérdésből is szeret eljutni egy tágabb perspektíváig, mélységet adni a dolgoknak, magyarázatot adni az embereknek. Majd feltette a kérdést, hogy Orbán ezt miért érzi fontosnak.

A miniszterelnök újabb hosszú perceket beszélt arról, hogy a dolgok megértése, az összefüggések felfedezése és a közös akarat milyen fontos, majd azt mondta, szerinte a magyarok alapvetően értelmiségiek, hiszen megvan bennük a megértés vágya. Ez megkülönböztető jegy a nyugat-európai népek nagy része és a magyarok között.

Idővel jöttek az aktuális témák, mint a befagyasztott orosz vagyon kérdése. Orbán szerint jövő héten „verekedni megy” Brüsszelbe, ahol a vagyon felhasználásáról döntenek. Pénteken az EU Magyarországot megkerülve határozatlan időre befagyasztotta az orosz vagyont, amivel Orbán szerint „a nyílt utcán fényes nappal megerőszakolták a jogszabályokat.” Szerinte ezzel vége az illúziónak, hogy a jog uralma érvényesül Brüsszelben.

Orbán szerint hadüzenet, ha hozzányúlnak a befagyasztott orosz vagyonhoz, olyat még nem látott, hogy 2-300 milliárd eurónyi pénz elvétele egy országtól ne váltott volna ki válaszlépéseket. „Súlyos pillanatban vagyunk” – mondta Orbán.

Elmagyarázta, hogy a szóban forgó pénz Oroszország külföldön (nagyrészt Belgiumban) tárolt devizatartaléka, amihez hozzányúlni „szokatlan és különleges dolog”, még a németek pénzéhez sem nyúltak hozzá a második világháború során. Szerinte az oroszok megnyerik az emiatt indított pert, a végén a belgáknak kell fizetniük (hiszen a belga bankban tárolt pénzről van szó), ami bedöntheti az ország gazdaságát. Felvetette, hogy ezek után Magyarország is elgondolkodhat, hogy jó helyen van-e a devizatartaléka Belgiumban.

Orbán szerint Európában „parasztgyalázat” lesz, ha kiderül, az orosz vagyont nem lehet felhasználni, és saját zsebből kell fizetni a háborút. Az európai vezetők ugyanis eddig azzal „etették a saját polgáraikat”, hogy a háború nem kerül nekik pénzbe. És ha kitör a „parasztgyalázat”, a háború mellett érvelők mindenhol Európában meg fognak bukni. Ez is nagy tapsot kap.

A beszélgetésből látszott, hogy a migráció témája ugyanolyan fontos lesz a kampányban, Orbán hosszan beszélt róla, és szerinte ez a választás tétje. Mostanra kitalálták a háború és migráció keverékének tökéletes rettegtető mondatát:

„A migráció nem múltidő, az a jövő legfontosabb kérdése. Ha túléljük a háborút” – mondta Orbán.

A miniszterelnök egyébként már ott tart, hogy Brüsszel azért akarja „megbuktatni” a kormányt hosszú évek óta, mert Magyarország az élő példa arra, hogy meg lehet védeni egy országot a migrációtól. Más vezetők hibát követtek el, és „minden nap szembesülnek azzal, hogy Magyarország ezt megcsinálta (…), és ki akarják húzni a tüskét a köröm alól.”

Ők még mindig többen vannak

Egy elszólásból kiderült, jó régóta az április 12-i választással kalkulál, ugyanis azt mondta, „400 nappal a választás előtt alakítottuk meg a Harcosok Klubját”. Amikor a Digitális Polgári Körök céljáról beszélt, volt egy nagyon furcsa gesztusa: affektálva mutatta meg, milyen nyegleség, odavetettség van a neten, majd arra utalt, ilyenek a pestiek.

Orbán megint elkezdett a saját táborának beszélni, például mikor azt mondta, „azt gondoljuk magunkról, hogy az ország jobbik részéhez tartozunk. Persze, az egész is nagyszerű, de vannak jobb meg kevésbé jobb részei. Most nincsenek itt. Mert mint Mátétól megtudtuk, foltos lett a nadrág.”

Orbán erre nagy tapsot kapott, majd hosszan fejtegette, Magyar azért megy ugyanazokra a helyekre, mint ők, hogy elrontsák az örömüket, provokálni akarnak. Ezt a megfejtést egy korábbi gyűlésen is behozta, csakhogy most a Tisza nem is volt ott.

Utána viszont a sajátjainak vitt be egy gyomrost: „a DPK nagy siker, de nem vagyunk ott, ahol kellene. Az ellenfél erősebb.” Orbán szerint nehéz ezt megmérni, és sokkal kisebb már a különbség a digitális térben a két világ között, de még mindig van. A tiszások egy nyilvános Facebook-csoportban majdnem 200 ezren vannak, ők a reggeli állás szerint 137 ezren.

Orbán szerint a választásig hátralévő 120 nap kevés, az arra kell, hogy a digitális térben a jelenlétük legalább akkora legyen, mint a tőlük eltérő módon gondolkodóké.

„Ha azt döntetlenre tudjuk hozni, akkor a valóságos életben meglévő hatalmas előnyünk - ami nem csak létszámbeli, hanem szerintem lelki, természeti és minőségi előny is, - elég lesz ahhoz, hogy a választásokat meg lehessen nyerni. De ahhoz a digitális térben döntetlenre föl kell jönnünk.”

Szerinte ez sikerülhet, amit Andor mosolyogva nyugtázott egy bólintással. Orbán is idézett Bokros Lajost (akiről tiszás szakértőként beszéltek), a lényeg röviden, hogy el akarja venni az emberek pénzét. Lengyel Lászlót is behozták, szintén úgy, mint egy tiszás szakértőt. Ebben a blokkban derült ki, hogy Orbán lényegében 30 éves kormányzásról álmodik.

A végére maradt a levezető alákérdezés arról, hogy mire vágyik karácsonyra, majd jöttek a kommentben feltett „kérdések”. Az első arról szólt, mit gondol Orbán arról, hogy a Fidesz megbukott embere lehet a legjobb a baloldalon, mire a miniszterelnök arról beszélt, egy hosszú kormányzás alatt számolni kell azzal, hogy akik megbuktak, alkalmatlanná váltak, nem kaptak lehetőséget a közösségtől, előbb-utóbb valamivel próbálkozni fognak, majd arról kezdett beszélni, könnyű elmenni az EP-be, van fizetés, mentelmi jog, egyszerűbb is az élet, mint a Fideszben. „Brüsszelben mindig van szőlő meg lágy kenyér.”

Orbánnak nem ez volt a legjobb ütemben átalakított versidézete, miután szinte az egész hetet elvitte, mi történt a Szőlő utcában, bár valószínűleg a saját tábor nem pont erre asszociált.