Marokkói emberi jogi szervezetek szerint több száz Z generációs tüntetőt önkényesen vettek őrizetbe és bántalmaztak a szeptemberi tüntetéshullám során, számolt be a Guardian.
Szeptember végén és október elején fiatalok vezette tüntetéshullám söpört végig Marokkón – a legnagyobb az Arab Tavasz 2011-es eseményei óta –, tiltakozásul az alulfinanszírozott egészségügy és oktatás miatt.
Az emberi jogi szervezetek szerint a kormány a „Gen Z 212” néven ismert megmozdulásokra – az ország hívószámára utalva – több ezer ember önkényes letartóztatásával reagált. A Guardian értesülései szerint az őrizetbe vett személyeket megverték, és órákon át étel és víz nélkül hagyták a rendőrségi fogdákban.
„A fiam egy büfében vacsorázott, amikor letartóztatták. Nem is tüntetett” – mondta egy nő, akinek 18 éves fiát több mint két hónapja tartják fogva.
Elmondása szerint fiát az elfogás során olyan súlyosan megverték, hogy „még a fogai közül is elveszített néhányat”. Azt is hozzátette, hogy rendőrségi őrizetben ismét bántalmazták, „pusztán azért, mert nem volt hajlandó aláírni a kihallgatásáról készült rendőrségi jegyzőkönyveket”.
A Marokkói Emberi Jogi Szövetség (AMDH) szerint a női tüntetők „zaklatást, sértegetést, valamint durva és szexista megjegyzéseket” kaptak. Egyesek „nem megfelelő érintésekről” is beszámoltak.
A marokkói hatóságok ezzel szemben azt közölték, hogy a letartóztatás pillanatától kezdve minden, a tisztességes eljáráshoz szükséges feltétel teljesült: a rendőrségi jegyzőkönyvek jogszerűen készültek, az ítéleteket pedig észszerű határidőn belül hozták meg.
Október 1-jén a népszerű atlanti-óceáni üdülőhely, Agadir közelében fekvő Lqliâa városában tartott tüntetésen három demonstrálót lelőttek és megöltek állítólag a biztonsági erők. További 14 tüntető megsérült, köztük 12 éves gyerekek is, akik lőtt sebeket szenvedtek. A hatóságok szerint egy tüntetőcsoport megrohamozta a helyi rendőrőrsöt, amire a rendőrök válaszlépésekkel reagáltak.
Az Amnesty International szerint eddig több mint 2400 embert vontak büntetőeljárás alá a tiltakozásokkal összefüggésben, és tucatnyi, nem erőszakos tüntetésen részt vevő személyt is erőszakos cselekményekkel vádoltak meg.
Az AMDH közlése szerint már több tucat ember kapott börtönbüntetést – egyes esetekben akár 15 évet is –, miközben elítélték, hogy a tárgyalásokon nem voltak jelen ügyvédek, hiányosak voltak a nyomozások, és nem érvényesült az ártatlanság vélelme. A szervezet szerint több száz ember, köztük gyerekek is, továbbra is őrizetben vannak.
A Human Rights Watch szóvivője, Ahmed Benchemsi úgy fogalmazott: „A kormány egyértelműen megijedt, és ezt a fellépést azért szervezte meg, hogy erős üzenetet küldjön: semmilyen formában nem tűri el az ellenvéleményt.”
A zavargásokat követően a kormány közölte, hogy elkötelezett a társadalmi reformok mellett, és bejelentette az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások növelését.