Svájc nem lenne képes megvédeni magát egy teljes körű katonai támadással szemben, és elsősorban az Oroszországból eredő biztonsági kockázatok miatt növelnie kell a védelmi kiadásait – mondta Thomas Süssli, a svájci fegyveres erők vezetője a Neue Zürcher Zeitungnak.
A svájci vezérkari főnök szerint az ország ugyan fel van készülve a nem állami szereplők kritikus infrastruktúra elleni támadásaira és kibertámadásokra, de a hadsereg súlyos eszközhiányokkal küzd, és nem alkalmas egy átfogó támadás kivédésére - írja a Reuters.
A hagyományosan semleges Svájcban kötelező sorkatonaság van, a férfiak az alapkiképzés után rendszeresen kapnak további rövidebb kiképzéseket is, a tartalékos–milícia rendszer az állampolgárok aktív részvételére épül. ÍA védelmi kiadások ugyanakkor arányaiban nagyon alacsonyak. Svájc azt vállalta, hogy 2032 körül fokozatosan a GDP egy százalékára emeli a védelmi kiadásait a jelenlegi alig 0,7 százalékról, ami jóval elmarad a NATO-országok által elfogadott 5 százalékos szinttől.
A svájci vezérkar szerint a hadsereg jelen állapotában nem tudná megvédeni az országot. Süssli, aki az év végén távozik posztjáról, azt mondta, különösen terhes számára annak tudata, hogy egy valódi vészhelyzetben a katonáknak csak az egyharmada lenne teljes mértékben felszerelve.
Svájc jelenleg növeli védelmi kiadásait, korszerűsíti a tüzérségi és szárazföldi rendszereit, a kiöregedett vadászgépeit pedig Lockheed Martin F–35A típusú repülőkre cseréli. A fegyverkezési terveknek a költségtúllépések miatt ugyanakkor sok bírálója van: ők a szűkös szövetségi költségvetésre hivatkozva megkérdőjelezik a tüzérségre és lőszerekre fordított kiadások indokoltságát.