A dán védelmi minisztérium megerősítette, hogy továbbra is érvényben van az az 1952-es katonai irányelv, ami alapján a dán katonáknak parancs nélkül is tüzet kell nyitniuk, ha bárki próbálná megszállni Grönland területét. Az utasítás szerint a dán katonáknak „azonnal fel kell venniük a harcot” a Dánia területét érő bármilyen támadás esetén, anélkül hogy felsőbb parancsra várna, még akkor is, ha a parancsnokok nem értesültek hivatalos hadüzenetről.

A dán sajtó azért kérdezett rá, mert Donald Trump amerikai elnök többször is azzal fenyegetőzött, hogy szükség esetén erővel is átvenné az irányítást a Dániához tartozó Grönland felett, amit az Egyesült Államok nemzetbiztonsága szempontjából létfontosságúnak nevezett. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a héten kijelentette, hogy egy Grönland elleni katonai akció a NATO végét jelentené.

A Grönlandon működő sarkvidéki parancsnokság a dán hadsereg illetékes szerve, az dönt arról, hogy egy adott helyzet támadásnak minősül-e. Az irányelvet azután alkották meg, hogy a náci Németország 1940 áprilisában megtámadta Dániát. Akkor a kommunikáció részben összeomlott, és sok katonai egység nem tudta, hogyan reagáljon. A cél annak biztosítása, hogy a fegyveres erők támadás esetén azonnal harcba lépjenek, külön parancs nélkül is. Mind a dán, mind a grönlandi kormány elutasítja Trump javaslatait, amik a sziget megvásárlására vagy elfoglalására irányulnak.

Egyébként az Egyesült Államok egyáltalán nem szorul rá arra, hogy megszerezze a teljes kontrollt Grönland felett, hiszen évtizedek óta szoros a katonai együttműködés a szigeten Dániával. Most is működik a Pituffik katonai bázis Grönlandon, ahol Vance is járt márciusban. (Euronews)