Elemzések szerint a világ leggazdagabb 1 százaléka már 2026 első tíz napjában kimerítette az egész évre jutó, „méltányosnak” nevezett szén-dioxid-kibocsátási kvótáját.
A kutatás – amelyet az Oxfam készített – azt is megállapította, hogy a leggazdagabb 0,1 százalékának mindössze három napra volt szüksége ahhoz, hogy kimerítse az egész évre jutó szén-dioxid-keretét.
A segélyszervezet szerint a kibocsátások legsúlyosabb következményeit azok szenvedik el, akik a legkevésbé járultak hozzá a klímaválság kialakulásához: az alacsony jövedelmű országokban élők, akik a klímaváltozás frontvonalában vannak, például az őslakos közösségek.
A káros hatásoknak leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országok vannak kitéve, és a globális gazdasági károk összege 2050-re akár 44 ezer milliárd fontra is rúghat.
Az Oxfam felszólította Nagy-Britannia pénzügyminiszterét, hogy „emelje meg a klímát szennyező extrém vagyonokra kivetett adókat”, hangsúlyozva: „a leggazdagabb magánszemélyek és vállalatok aránytalan hatalommal és befolyással rendelkeznek”.
A szervezet szerint az Egyesült Királyság leggazdagabb 1 százaléka nyolc nap alatt több szén-dioxidot bocsát ki, mint az ország legszegényebb 50 százaléka egy teljes év alatt.
A szupergazdagok nemcsak a kibocsátások jelentős részéért felelősek, hanem ők fektetnek be leginkább a legszennyezőbb iparágakba is. Egy milliárdos átlagosan olyan vállalatokba fektet, amelyek évente 1,9 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért felelősek. Ez nagyjából 400 ezer benzines személyautó éves kibocsátásának felel meg.
Ahhoz, hogy a 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezményben rögzített cél – az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés – teljesüljön, a világ népességének leggazdagabb 1 százalékának 2030-ig 97 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátásait. (Guardian)