„Nem mondom, hogy bármi meg van oldva. Semmi sincs megoldva”
– mondta a dán külügyminiszter, Lars Lokke Rasmussen az amerikai külügyminiszterrel Grönlandról folytatott tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján. A beszélgetést egyenesnek, de konstruktívnak nevezte, ugyanakkor elmondta azt is, hogy „alapvető ellentétek” maradtak a felek között.
„Nekünk semmilyen olyan ötlet természetesen nem elfogadható, ami nem tartja tiszteletben a Dán Királyság területi integritását, és a grönlandi emberek önrendelkezési jogát” – mondta Rasmussen. Hozzátette, hogy ennek ellenére folytatják a beszélgetést az Egyesült Államokkal.
Dánia még a külügyminiszterek találkozója előtt bejelentette, hogy megerősíti katonai jelenlétét az autonóm, de a Dán Királyság részét képező szigeten.
Donald Trump régóta hangoztatja, hogy a Grönlandot az Egyesült Államokhoz kellene csatolni, de második elnöki ciklusában lett központi téma egy esetleges annexió, amikor a beiktatási beszédében felvillantotta ennek lehetőségét.
Trump szerint a sziget nemzetbiztonsági okokból kell Amerikának. Az elnök több bizalmasa és magas rangú tanácsadója sem zárkózott el attól, hogy katonai erővel elfoglalják a szigetet a NATO-tag Dániától.
Éppen azon a napon jelentették ezt be, amikor a dán külügyminiszter Washingtonba utazott a sziget jövőjéről tárgyalni.
Trump egy éve hajtogatja, hogy kell neki Grönland, de eddig csak félig-meddig hittek neki. Venezuela óta viszont már kevesen kételkednek ebben. Mi van az elnök Grönland-mániája mögött, és miért furcsább ez a többi kilátásba helyezett amerikai akciónál? Mit tehetnek a dánok és mit akarnak a grönlandiak?