A CDU korlátozná az „életmódalapú részmunkaidőt” Németországban

A legnagyobb német párt, a kormányon lévő Kereszténydemokrata Unió (CDU) gazdasági szárnya azt javasolja, hogy töröljék el a munkavállalók törvényben biztosított jogát a részmunkaidős foglalkoztatásra, és a javaslatuk szerint azoknak, akik kevesebb órában szeretnének dolgozni, ehhez külön engedélyt kellene kérniük.

Jelenleg Európa legnagyobb gazdaságában minden munkavállalónak alapvető joga a részmunkaidős munkavégzés. Sokan – különösen a nők – gyakran kényszerülnek erre gyerekgondozási okokból vagy idős hozzátartozók ápolása miatt.

De a kis- és középvállalkozásokat képviselő, befolyásos CDU-s csoport szerint mivel a gazdaság munkaerőhiánnyal küzd, senkinek sem kellene jogilag garantált lehetőséget biztosítani arra, amit ők „életmód-alapú részmunkaidőnek” neveznek. „Akik többet tudnak dolgozni, azoknak többet is kellene dolgozniuk” – mondta a gazdasági szárny elnöke, Gitta Connemann a Sternnek, ami megszerezte az indítvány kiszivárgott példányát.

Merz szerint lazsálnak

A javaslatot a várhatóan CDU februári, stuttgarti országos kongresszusán fogadják el, és ezután hivatalos pártpolitikai állásponttá válna. Ez összhangban áll Friedrich Merz kancellár korábbi megjegyzéseivel is, amikben a németek motivációhiányáról beszélt.

A lanyha gazdasági növekedés élénkítésére irányuló nyomás alatt álló konzervatív politikus azt mondta a választóknak: országuk jóléte nem tartható fent „4 napos munkahéttel és munka–magánélet egyensúllyal”. Nemrég lényegében azzal vádolta meg őket, hogy lazsálnak, amikor alaptalanul betegszabadságra jelentkeznek, és bírálta azt is, milyen könnyen lehet orvosi igazolást szerezni a háziorvosoktól telefonon.

A részmunkaidőről szóló indítvány kivételeket irányoz elő a gyereket nevelők, hozzátartozókat ápolók, illetve a képzés keretében szakmai továbbképzésben részt vevők számára. De azok, akik részmunkaidőben szeretnének dolgozni, és nem tartoznak ezekbe a kategóriákba, a javaslat szerint a jövőben nem választhatnák ezt a foglalkoztatási formát.

Csapda és nem megfelelő feltételek

Connemann már saját pártján belül is ellenállásba ütközött: Dennis Radtke, a CDU szociális szárnyának elnöke azzal vádolta meg a gazdasági csoportot, hogy rossz prioritásokat állít fel. „Egy ilyen korlátozás a dolgok felcserélését jelentené” – mondta a Funke médiacsoportnak. Azt mondta, ő is szeretné, ha több részmunkaidőben dolgozó ember lépne be a teljes munkaidős foglalkoztatásba vagy térne oda vissza, de sokak számára ez csapdának tűnik, mivel a munkáltatók gyakran rugalmatlanok a munkaidő beosztásában, az érintettek kevesebbet keresnek, és karrierlehetőségeik is korlátozottak.

Radtke szerint a gyerekellátásnak és az idősellátásnak jelentősen javulnia kell ahhoz, hogy megteremtődjenek a feltételek azok számára, akik dolgozni szeretnének, ugyanakkor a részmunkaidőhöz való jog korlátozása kizárólag gondozókra vagy szülőkre azt jelentené, hogy meg kellene határozni az ellátás szintjét, illetve azt az életkort, ameddig a gyerekek gondozása szükséges, holott „erről minden családnak egyénileg kellene és lehetne döntenie”.

Az erős fémipari szakszervezet, az IG Metall is aggódik. „A probléma nem a munkavállalási hajlandóság vagy a teljesítmény hiánya, hanem a nem megfelelő feltételek” – mondta a szakszervezet vezetője, Christiane Benner azokról, akik nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni.

A német gazdaság szenved

A Német Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) adatai szerint 2025 III. negyedévében a részmunkaidős foglalkoztatás aránya Németországban valamivel 40% százalék fölé emelkedett. Ez részben annak köszönhető, hogy nőtt a foglalkoztatás az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és a nevelés, miközben csökkent a foglalkoztatás a feldolgozóiparban, ahol jellemzőbb a teljes munkaidős munkavégzés.

Ez összevethető az Egyesült Királyság mintegy 24 százalékos arányával 2025-ben, illetve Franciaország valamivel 18 százalék alatti értékével 2024-ben. Ezen a csoporton belül Németországban a részmunkaidőben dolgozók 76 százaléka nő, hasonlóan az Egyesült Királysághoz és Franciaországhoz. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tavaly azt közölte: a német gazdaság részben azért szenved, mert a nőket és az idősebb munkavállalókat nem integrálják megfelelően a munkaerőpiacra. (Guardian)