Donald Trump amerikai elnök állítása szerint közölte Iránnal, hogy „két dolgot” kell teljesítenie a katonai fellépés elkerülése érdekében – írja a BBC.
„Az első: nincs nukleáris fegyver. A második: hagyják abba a tüntetők megölését” – mondta az amerikai elnök, hozzátéve, hogy ezrével ölik meg őket.
„Jelenleg rengeteg nagyon nagy és nagyon erős hajónk tart Irán felé, és nagyszerű lenne, ha nem kellene használnunk őket.”
Trump nyilatkozatai azután hangzottak el, hogy Washington hetek óta fokozza a nyomást Teheránra egy új nukleáris megállapodás kikényszerítése érdekében. Más források szerint Trump a rezsimváltás feltételeit akarja megteremteni, miután januárban több ezer ember halt meg a rezsimellenes tiltakozások során. Az elnök ezért olyan lépéseket mérlegel, amikkel az erőszakért felelősnek tartott parancsnokokat és intézményeket lehet támadni, ezzel reményt adva a tüntetőknek.
Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi szerint az ország fegyveres erői „ujjukat a ravaszon tartva” készen állnak az azonnali és erőteljes válaszra bármilyen támadás esetén. Ugyanakkor hangsúlyozta: Teherán nyitott egy igazságos nukleáris megállapodásra.
„Irán nyitott egy igazságos és kölcsönösen előnyös nukleáris megállapodásra, amely egyenlő feltételeken alapul, nem jár kényszerrel vagy fenyegetéssel, és biztosítja az ország jogát a békés célú nukleáris technológia használatához, miközben kizárja a nukleáris fegyvereket. Nukleáris fegyvereknek nincs helyük biztonsági elképzeléseinkben, és soha nem akartuk megszerezni őket”
– mondta Aragcsi.
Közben a héten megérkeztek az amerikai repülőgép-hordozó hadihajók is a Közel-Keletre, az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérőflottája támadó pozíciót vett fel az iráni partok előtt, az Ománi öböl körzetében. Bár az amerikai elnök legendásan kiszámíthatatlan, most valóban reális esélye van annak, hogy az USA bármelyik pillanatban katonai csapást mérjen Iránra. Ahogy a 444-en is írtuk, a „ki lehet ennek a nyertese?” kérdésre adható talán legbiztosabb válasz az, hogy aligha azok fognak örülni, akik december 28. óta az iráni városok utcáin kockáztatják – és ezrével veszítik el – az életüket.
Egy izraeli forrás szerint ha Trump meg akarja dönteni az iráni rezsimet, katonákat is kell küldenie.
Jogvédők szerint a hivatalosan elismert 2000-nél is több a halott, és 10 ezer feletti a letartóztatottak száma.
Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.
Miközben az Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és kísérőflottája támadó pozíciót vett fel az iráni partok előtt és elvileg szó szerint bármelyik percben indulhat az amerikai támadás, nehéz elképzelni, hogy mi lesz a 93 milliós, 47 éve vallási fanatikusok által vaskézzel irányított ország sorsa. Nehéz, de nem lehetetlen!