Szeptembertől indult el a legfeljebb 3 százalékos lakáshitelt biztosító kormányzati program, az Otthon start. Azzal a deklarált céllal, hogy az állam a hitel kamattámogatásával „kézzelfogható segítséget nyújtson a fiataloknak életük első saját otthonának megszerzéséhez”, illetve azzal a kevésbé hangoztatott céllal, hogy hátha az így beinduló lakásépítések és -vásárlások adnak némi lendületet a gazdaságnak (a tavalyi utolsó évben nem adtak, bár Nagy Mártontól péntek óta már tudjuk, hogy ez nem is olyan fontos).

A Portfólión hétfőn megjelent egy interjú az Otthon Centrum Solutions ügyvezetőjével, Vincze Edittel, amiből kiderül, hogy a program emellett számos nem kívánt káros mellékhatással is járt.

Az egyik az, hogy miközben elvileg a fiatalok lakáshoz jutását támogatná az állam, az OC tapasztalatai szerint az első hónapokban a vevők több mint egyharmada befektetési céllal vásárolt. „Az Otthon Startos lakások legalább 30-40%-át befektetők vették meg az első két hónapban” – mondta az interjúban az ügyvezető, aki arról is beszélt, hogy gyakran jöttek létre többlakásos „családi” ingatlanportfóliók, „amelyek nem lakhatási-, hanem inkább befektetői célt szolgálnak”. Tehát támogatásra rá nem szoruló, tízmillió forintos nagyságrendű forrásokat megmozgatni tudó, illetve jelentős hitelképességgel rendelkező vevői kört segít majd az állam (közvetve, a hitelek kamattámogatásával).

A szakértő, aki elismerte, hogy jó irány a fiatalok lakásvásárlásának támogatása kedvezményes hitellel, az első hónapok tapasztatai alapján több más negatívumról, például káros tendenciáról is beszélt. Szerinte ez például abból fakad, hogy az új és használt lakások vásárlásakor is 1,5 millió forintos négyzetméterárig jár a támogatott hitel. Ez ugyanis egyrészt ahhoz vezetett, hogy

„a használt lakásoknál rövid idő alatt 15-25 százalékkal emelkedtek meg az árak”,

ha az adott lakás megfelelt az Otthon start feltételeinek. Másrészt ahhoz, hogy azok a fejlesztők, akik már épp benne voltak egy lakásépítési projektben, kényszerpályára kerültek, hiszen számos költségüket (telekár, megkötött kivitelezői szerződések, banki finanszírozás) már nem volt módosítható. „A fővárosra jellemző közel 2 millió forintos négyzetméterenkénti újlakás-árakat nem lehetett tömegével hetek alatt 1,5 millió forint/négyzetméter alá csökkenteni” – nyilatkozta a szakértő, aki szerint ráadásul a legnagyobb kockázat a bizonytalanság, vagyis az, hogy „senki sem látja előre, meddig és milyen feltételek mellett marad a konstrukció”.