Óriási szivattyús-tározós erőművet tervez építeni a szlovák kormány a határ közelében, ami jól jönne Magyarországnak

gazdaság
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn
A napelemek által termelt áramot lehet tárolni Málnapatakon.
Fotó: Dominique Delfino/Biosphoto via AFP

Magyari Péter Válasz Online-on megjelent cikke szerint egy szlovákiai óriásberuházás, a tervezett málnapataki energiatározó, illetve a Bős-Nagymarosi erőmű ezzel összefüggő ügye lehet az egyik oka annak, hogy Orbán Viktor látványosan nem állt ki a felvidéki magyarok mellett a Benes-dekrétumok ügyében. Az üzlet miatt ugyanis annyira jóban szeretne lenni Robert Ficóval, hogy a felvidéki magyarok szívatását is benyeli tőle.

Szív, tároz, leenged

A sztori megértéshez először azt fontos megérteni, hogy a szlovák kormány tervei szerint mi is épül fel 2035-re Málnapatakon, Besztercebányától durván 30 kilométerre keletre, a magyar határtól is hasonló távolságban, az Ipoly forrásának közelében. Ez úgynevezett szivattyús-tározós erőmű lenne. Ezek a létesítmények alapvetően energiatárolási célokat szolgálnak és olyan helyeken van értelmük, ahol vagy nap- vagy atomerőművek termelnek sok energiát. A naperőművekkel sok előnyük mellett az a fő probléma, hogy néha baromi sok áramot termelnek, feleslegesen sokat is, néha meg semennyit. Az atomerőművekkel meg az, hogy nem igazán lehet leállítani őket, ezért akkor is folyamatosan termelnek, amikor nincs szükség annyi áramra.

A szivattyús-tározós erőművek a lényegüket tekintve olyanok, mintha óriási akkumulátorok lennének, azzal a különbséggel, hogy az akkukkal ellentétben ezekben bármeddig lehet tárolni az áramot. Kell hozzájuk egy alacsonyan fekvő tó vagy folyó, aminek a közvetlen közelében olyan hegy található, aminek a csúcsa táján ki lehet alakítani egy kellően nagy mesterséges tavat. A rendszer úgy működik, hogy amikor túl sok és emiatt olcsó az áram, lentről vizet pumpálnak a felső tóba, amikor pedig áramra van szükség, a vizet egy nagy átmérőjű csövön leeresztik az alsó tóba vagy folyóba, úgy, hogy a lezúduló víz turbinákat hajt meg, így termelve áramot.

A dolog első hallásra csábítónak is hangozhat, de igazából szinte csak hátulütői vannak. Eleve kevés hely alkalmas ilyesmi építésére és a legtöbb ilyen természetvédelmi területen fekszik. A másik probléma, hogy a felső víztározó valójában egy gigantikus, kibetonozott medence, aminek a megépítése hatalmas környezetpusztítással jár. Nálunk az Orbán-kormány emlékezetes módon azt fontolgatta, hogy egész Magyarország egyik legszebb pontját, a Dunakanyarban található Prédikálószéket teszi tönkre egy ilyennel, hogy itt tárolják a paksi atomerőmű felesleges áramát.

Magyari cikke szerint az Orbán-kormány titokban szinte már meg is állapodott a szlovák féllel arról, hogy a Bős-Nagymarosi ügyet úgy zárják le, hogy Magyarország hivatalosan elfogadja az erőmű létét, annak fejében, hogy a szlovákok 10 százalékkal többet adnak vissza a Duna elterelt vizéből a magyar ágrendszerbe plusz hozzáférést adnak Magyarországnak a málnapataki tározóhoz. Hogy ebben mi lehet okosság? Magyarországon rengeteg a napelem és naperőmű, annyi, hogy az a fentiek miatt már gondokat okoz a rendszerben. Így nekünk kifejezetten jól jönne egy áramtároló erőmű. A másik potenciális előnyt én teszem hozzá: így a szlovákok a saját országukat rondítanák el, nem Orbánnak vagy valamelyik utódjának kéne tönkretennie egy hazai hegységet. Nem véletlen, hogy a Válasz cikke szerint „a szlovák ellenzéki pártok egy része azzal érvel, hogy a beruházás csak Orbán Viktornak lesz jó.”