Sok szobában még az ágyneműt sem húzták le, hat éve pusztul Balatonalmádi kellős közepén a volt postásüdülő

POLITIKA
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Ajándékozás

Cikkek ajándékozásához Közösség vagy Belső kör csomagra van szükséged.

Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be! Ha még nem, válassz a csomagjaink közül!

„Nagyon sok gyönyörű, értékes épület van a Balaton partján, ezek kihasználatlanul az enyészetéi lesznek. Balatonalmádiban többek között van egy nagyon szép villaépület, ami a Magyar Posta tulajdona. Úgy tudom, a mi polgármesterünk próbálta önt arra kérni, hogy ezt az épületet biztosítsa Almádi számára. (...) Amennyiben Balatonalmádi megkapná ezt az épületet, akkor a fenntarthatóság jegyében egy csodálatos idősotthont lehetne kialakítani. (...) Egyrészt megvalósulna az épített örökség védelme, lenne egy idősotthon, ami fontos szükséglet, és helyben születnének munkahelyek.”

Molnár Ibolya, a Városunkért Közösen Egyesület elnökségi tagja a január 26-ai siófoki Lázárinfón címezte Lázár János építési és közlekedési miniszterhez a fentieket.

A város kellős közepén, sok-sok fával körülvéve, igazán idilli környezetben álló épületről mi is írtunk. A 180 férőhelyes, 35 szobás ingatlant 1935-ben adták át, a Horthy-rendszerben éppen úgy postások üdültek itt, mint Rákosi, Kádár vagy a rendszerváltás utáni kormányok alatt – egészen 2020-ig.

Forrás: 444.hu

A balatonalmádi és több másik postásüdülő bezárását Schamschula György, a Magyar Posta akkori vezérigazgatója azzal indokolta, hogy leromlott állapotúak, kihasználtságuk alacsony, évente 100-200 milliós veszteséget jelentenek a cégnek.

A Városunkért Közösen Egyesület a Lázárhoz intézett felszólaláshoz hasonló tartalmú levelet írt a napokban, amit Lang Géza Károlyhoz, a Magyar Posta vezérigazgatójához, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, Lázár Jánoshoz, valamint Kontrát Károlyhoz, a választókerület fideszes országgyűlési képviselőjéhez címzett. „Városunk polgárai elkötelezettek a természeti és épített örökségünk védelmében – írták. – Ha megvalósulhatna ez a terv, azzal példát mutathatnánk a part menti települések számára, miszerint valódi fejlődés nem a zöldmezős beruházásokkal érhető el, sokkal inkább a helyes tájhasználatot megvalósító, fenntartható fejlődési elveket követő újrahasznosítással!”

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!

Már előfizetőnk vagy?
Jelentkezz be!
Kapcsolódó cikkek