• A rendőrség szerint nem a szórakozóhelyeket büntetik a bezáratásukkal, de azt mondják, a tulajdonosoknak is van felelősségük a kábítószer-kereskedelem elleni harcban. Ennek kapcsán a kormány már tárgyal a szórakozóhelyekkel.
• Túlnyomó részt még mindig a fogyasztók ellen indulnak az eljárások, de nagyrészt terjesztőket tartóztatnak le.
• A rendőrség nem vett fel új embereket a drogellenes háborúhoz, átcsoportosítással oldották meg a feladatot. A laborokat is igénybe veszi a sok tesztelés.
• Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos kihasználta a DELTA Program sajtótájékoztatóját, és drogliberalizációval vádolta meg a Tiszát.

Nagyjából 11 ezer eljárást indított a rendőrség az elmúlt évben kábítószeres bűncselekményekkel kapcsolatban – derült ki a DELTA Program egyéves eredményeiről szóló sajtótájékoztatón.

Töreki Sándor bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes szerint nagyjából 7 ezer esetben fogyasztók, 1500-2000 esetben pedig terjesztők ellen indult eljárás, ennél alaposabban nem részletezték a számokat.

Amikor az előző éves számokról kérdeztük, annyit mondott, hogy 2024-ben 800 körüli eljárás indult a terjesztők ellen. A KSH adatai szerint 2024-ben a kábítószeres bűncselekmények száma meghaladta a 7000-et, tehát a terjesztőkkel szemben indított eljárások aránya is nőtt az utóbbi egy évben.

Töreki azt is elmondta, hogy kábítószeres ügyekben 930 embert tartóztattak le, akiknek a 90 százaléka volt terjesztő. Mint mondta, nem a kis fogyasztókra, hanem a terjesztőkre és a hálózatokra koncentrálnak.

Töreki arról is beszélt, a program elindulása óta 3 tonna kábítószert foglaltak le, a lefoglalt vagyon (készpénz, ingóság, ingatlan) értéke pedig meghaladja a 2,2 milliárd forintot. A program indulása előtt elkezdett, azóta lezárult nemzetközi akciókkal együtt 50 tonnát vontak ki a piacról, aminek a feketepiaci értéke 700 milliárd forint. Az nem derült ki, hogy a piac méreteihez képest ez mekkora arány.

Ugyan konkrét számot Töreki ezúttal nem mondott, a decemberi tájékoztatás szerint a kormány több mint 4 milliárd forintot költött a rendőrség kábítószerrel kapcsolatos akcióira, fejlesztéseire – bár a lapunknak múlt héten nyilatkozó szakértő szerint ekkora összegből nagyobb eredményeket is elérhettek volna.

Töreki elmondta, az új szervezetek kialakítását nem új emberek felvételével, hanem a több mint 41 ezer fős rendőri állományból átcsoportosítással, elkülönítéssel és újraszervezéssel oldották meg. A drogháború az anyagokat vizsgáló laborokat is megterheli, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) esetében az utóbbi egy évben 30 százalékkal nőtt az elvégzendő munkák száma.

Mi alapján záratnak be helyeket?

A szórakozóhelyek, üzletek és más helyszínek bezáratását lehetővé tévő novemberi kormányrendelet, majd az abból decemberben lett törvénynek köszönhetően az utóbbi időben a rendőrség egyre több olyan helyszínt (boltokat, szórakozóhelyeket, kondikat) záratott be, ahol állítása szerint kábítószerkereskedelem zajlott. A szórakozóhelyek az utóbbi hónapok bezáratásait és razziáit követően egyre inkább elégedetlenségüknek adtak hangot, szombaton pedig több mint ezren tiltakoztak a kormány drogpolitikája ellen közös tánccal a parlament előtt.

Töreki elmondta, összesen mintegy 30 helyszínt zárattak be, ebből 7 zenés szórakozóhely, 5 vendéglátóhely, a maradék pedig üzlet, kisállatkereskedés vagy épp konditerem.

Töreki azt mondta, nem fűnyírószerűen lépnek fel, egyedi mérlegelést alkalmaznak. Kérdésünkre, hogy a rendőrség mi alapján mérlegel a szórakozóhelyek bezáratásáról és annak időtartamáról, azt mondta, figyelembe veszik, milyen gyakran, mennyi ideig és milyen típusú kábítószerrel történt a kereskedelem a helyszínen, ahogy azt is, hogy kik és hányan voltak érintettek benne.

Rákérdeztünk, hogy hány hely tulajdonosa vagy alkalmazottja ellen indult eljárás, mire Töreki arról beszélt, még folyamatban vannak az ügyek, de jelen állás szerint nem tudnak olyan tulajdonosról, aki kábítószer-terjesztési ügyben érintett lenne. Az alkalmazottakkal kapcsolatban Töreki nem mondott semmit.

A 444 arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben adott hely tulajdonosa nem érintett egy eljárásban sem, mivel indokolják a szórakozóhelyek és dolgozóik számára nagy bevételkiesést jelentő szankciókat. „Nem szankcionálunk senkit, hanem azt a helyet tesszük karantén alá, ahol a terjesztés történt. És itt a terjesztésre szeretném kifejezni a hangsúlyt.”

Töreki szerint a tulajdonosnak kötelezettsége, hogy fellépjen a terjesztés ellen, és ha nem ért egyet a rendőrségi bezáratással, kérhet jogorvoslatot. A rendőrség tíz ilyen kérelemről tud, amelyek elbírálása jelenleg is folyamatban van.

Bár a kérdésünk a szórakozóhelyekre vonatkozott, Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos mindezt kiegészítette azzal, hogy ugyan szórakozóhelyről nem tud, olyan boltról viszont igen, ahol a bérlő és a pultos is benne volt a kereskedelemben.

A kormány tárgyal a szórakozóhelyekkel

A több mint 90 iparági szereplő által aláírt nyílt levél szerint azonban a szórakozóhelyek nem hatóságok, ezért nem tudják annak megfelelő alapossággal vizsgálni a vendégeiket.

Horváth László elmondása szerint december óta folyik egy háttéregyeztetés a szórakozóhelyek tulajdonosaival, akik szerinte felismerték, hogy nekik is felelősségük van a biztonságos környezet kialakításában. Odaszúrt a tulajoknak, mondván azok arra kérték, hogy a kormánybiztos ne posztoljon a tárgyalásokról, nehogy fideszesnek nevezzék a szórakozóhelyeket.

A szórakozóhelyek közös nyílt levele után újabb tárgyalások indultak: a kormány javaslatcsomagot fogalmazott meg, amelyet elküldött a szórakozóhelyeknek véleményezésre. Ezekről Horváth egyelőre nem árult el semmit - ahogy az iparági forrásaink sem -, de reméli, hogy még a választások előtt elő tudnak állni egy csomaggal.

Horváth azt is mondta, hogy az utóbbi hetekben tárgyalásokba kezdett több fesztivál vezetésével, így az Ozorával és a Szigettel is van párbeszéd.

„Az se baj utólagosan, hogy meg kellett kavarni ahhoz egy kicsit az álló vizet, hogy elinduljon a párbeszéd”.

Horváth szerint ő korábban is tárgyalt volna, majd arról kezdett el beszélni, hogy már tavaly nyáron kritizálta, hogy „egyes koncerteken milyen tartalmak jelenhetnek meg, és ezek a tartalmak hogyan bővíthetik a kábítószerpiacot meg a keresletet. Nem igazán volt válasz. Most van.”

A Tisza liberalizálna

Horváth elmondta, drogpolitikájuk alapja, hogy minél több drog kivonásával szeretnék ellehetetleníteni a hozzáférést. Azt is mondta, hogy minden adag kábítószer a szervezett bűnözéshez köthető, amelynek szerinte komoly hálózatai és médiabeli támogatottsága van. Ezek felszámolásán túl prevenciós programokat is indított a rendőrség, illetve szeptembertől elkezdték újra beengedni a 2021-es gyermekvédelmi törvény óta ellehetetlenített civil szervezeteket az iskolákba.

Érezhetően a kampányban vagyunk, Horváth külön blokkot szánt a Tisza Pártra, amely szerinte hosszan hallgatott, majd a programjában mindössze pár sort szentelt a kérdésnek. Horváth ebből hiányolta a „zéró toleranciát, az össztársadalmi érdekeket és felelősség hangsúlyozását, a kereskedelem és fogyasztás felszámolására való törekvéseket”. Mindez és az ártalomcsökkentés alapján arra következtet, hogy a Tisza szerinte drogliberalizációra készül, amivel együtt járnak a tűcsere-programok és a „no-go zónák”.

Ezzel szemben a Tisza programjában a drogkérdésben érintett területek (egészségügy, szociális ellátás, rendészet és oktatás) együttműködésének hiányáról;

• az iskolai és közösségi prevenció gyengeségéről;
• a kezeléshez jutás nehézségeiről;
• az ártalomcsökkentés, az érintettek segítésének hiányáról
• és a fogyasztók kriminalizálásának rossz szokásáról írnak.
• Miközben „szigorú, de emberközpontú drogpolitikát” ígér a párt, „amely megelőz, kezel és véd, nemcsak büntet, és elhallgat”.