Elutasította a komárnói rendőrség Fiala-Butora János, Orosz Örs és Stubendek Attila feljelentését, amelyet saját maguk ellen tettek amiatt, mert nyilvánosan megkérdőjelezték a Beneš-dekrétumokat, számolt be róla a Parameter.
A hatóság indoklása szerint a szólásszabadság alkotmányos jog, és felülírja a Büntető Törvénykönyv azon rendelkezését, amely akár hat hónap börtönnel is büntethetővé teszi a dekrétumok megkérdőjelezését.
Robert Fico kormánya tavaly decemberben fogadta el azt a törvénymódosítást, amely akár fél év börtönnel is büntethetővé teszi a második világháború utáni békerendezés - az úgynevezett Beneš-dekrétumok - nyilvános megkérdőjelezését. Ezek a rendeletek a magyar és német kisebbség kollektív bűnösségére hivatkozva lehetővé tették jogaik és vagyonuk elvételét.
A döntésről Fiala-Butora János ügyvéd és emberi jogi szakértő, valamint Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa számolt be pénteken a párt pozsonyi székházában tartott sajtótájékoztatón.
A hatóság szerint a Büntető Törvénykönyv vitatott rendelkezése annyira homályosan van megfogalmazva, hogy nem derül ki belőle, pontosan milyen cselekményt kellene büntetni. A rendőrségi határozat szerint így a nyomozóknak kellene kitalálniuk, mi számít bűncselekménynek az ügyben. "De ez nem elfogadható módja az eljárásnak” – idézte a határozatot Fiala-Butora.
A rendőrség szerint ráadásul a szólásszabadság alkotmányos védelem alatt áll, ezért elsőbbséget élvez a büntetőjogi szabállyal szemben.
A három kezdeményező korábban petíciót indított a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséről, amelyet több mint nyolcezren írtak alá. A dokumentumban vitatják a kormány és a parlament korábbi állásfoglalását, amely szerint az elnöki rendeletek történelmi kérdésként lezártnak és megkérdőjelezhetetlennek tekinthetők.
Vagyis a csehszlovákiai magyarokat és németeket a jogaiktól és vagyonuktól megfosztó jogszabályokat.
A kezdeményezők bocsánatkérést várnak a szlovák parlamenttől, de céljuk nem a konfrontáció, hanem annak jelzése, hogy a jogszabály súlyos hatással van a szólásszabadságra és a közéleti párbeszédre.