• A PiS régóta nem állt ilyen rosszul a közvélemény-kutatásokban.
• Jarosław Kaczyńskinak egy belső konfliktust is menedzselnie kell.
• A párt szavazói főleg a másik két szélsőjobboldali párthoz vándorolnak.
• A párt új miniszterelnök-jelöltjének a feladata, hogy visszaédesgesse őket.

Nagyot fordult a világ a lengyel belpolitikában tavaly nyár óta: akkor a PiS színeiben induló Karol Nawrocki legyőzte a kormánypártok esélyesebbnek tartott jelöltjét, Rafal Trzaskowskit az elnökválasztáson, melyet a médiában a Tusk-kormányról szóló népszavazásnak is neveztek. A nem várt eredmény érthetően megütötte a kormánypártokat, a közvélemény-kutatásokban egyébként is első helyen álló ellenzéki pártnak pedig jókora lendületet adott. A tavaly júniusi elemzések már azt latolgatták, kihúzza-e a kormány a hátralévő két és fél évet, vagy pedig előrehozott választásokra lesz szükség. A félprezidenciális lengyel rendszerben ugyanis az elnöknek nagy súlya van, és Nawrocki győzelme azt jelentette, Donald Tusknak folyamatos elnöki vétófenyegetéssel kell szembenéznie, ami ellehetetlenítheti a hatékony kormányzást.

Azóta eltelt kilenc hónap, és azt láthatjuk, hogy Jarosław Kaczyński pártja láthatóan nem tudta kihasználni Nawrocki győzelmét, ami annál inkább meglepő lehet, hogy az elnök egyébként kifejezetten sikeres eddig, és a legnépszerűbb lengyel politikus manapság.

Tusk pártja, a Polgári Platform (KO) biztosan vezet a mérésekben: nyolc-tíz százalékot vernek a PiS-re, melynek népszerűsége viszont lassan történelmi mélységekbe süllyed.

Mi történt Orbán Viktor régi szövetségesével, és milyen választ ad a párt a mélyrepülésre?