Vasárnap rendezték az önkormányzati választások első fordulóját Franciaországban, ahol már kizárólag a jövő évi elnökválasztás kontextusában értékelik az eredményeket. Miközben Emmanuel Macron elnöknek már nem nagyon maradt belpolitikai mozgástere az utolsó évére, ezek a helyhatósági választások szolgálhatnak irányjelzőként a közhangulatot illetően. A részvétel magasabb volt a 2020-as pandémiás mélypontnál (becslések szerint 57–58 százalék között), ám a választási rendszer sajátosságai miatt a legtöbb településen csak az egy héttel későbbi második fordulóban lesz végeredmény. Ez nem jelenti azonban azt, hogy az első forduló ne hozott volna tanulságokat.

Először adhat nagyvárosi polgármestert Marine Le Pen pártja

A kétfordulós önkormányzati választások első fordulójában akkor születik eredmény, ha egy lista abszolút többséget (50%+) szerez, ellenkező esetben a második fordulóba (március 22.) az első fordulón legalább 10 százalékot elért listák jutnak tovább. A település polgármestere pedig rendszerint a győztes lista vezetője lesz – ezért azonosítják a listákat a vezetőjükkel, noha hivatalosan nem egyénileg indulnak.

A rendszer tehát nem nagyon kedvez az establishmenten kívüli pártoknak, hiszen a második fordulóban nehezen tudnak lokális többséget építeni anélkül, hogy beolvadnának a bal- vagy jobboldali nagykoalíciókba. Ez is magyarázza, hogy országos szinten hiába tényező már jó pár éve a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN), a legnagyobb település, ahol korábban sikerült nyerniük, a 120 ezres Perpignan volt. Most nagyon úgy fest, hogy ennél nagyobb városokat is sikerül behúzniuk, de a két forduló közötti koalíciókötések és visszalépések még sok mindent megváltoztathatnak. Nem véletlenül telefonálgat Macron is, aki szeretné minél több városban visszaszorítani a baloldalt és a szélsőjobbot.