Minden NATO-tagország növelte a védelmi kiadását 2025 végére, amivel először érték el a két százalékos célértéket, azt, hogy legalább a GDP-jük két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra.
Ezt akár egy kisebb történelmi lépésnek is lehetne nevezni, hiszen hosszú ideig ezt hiába ígérte meg mindenki, miután 2014-ben elfogadták a két százalékos célt, több ország ettől sokáig jelentősen elmaradt - igaz, közben Donald Trump már extrém magas, öt százalékos arányt követel, az orosz fegyverkezés miatt pedig sokan nagyon elkésettnek érzik az európai NATO-országok lassú magukhoz térését.
A védelmi kiadások friss adatairól Mark Rutte, a NATO főtitkára számolt be a csütörtökön kiadott éves jelentésében.
„A jelentésben szereplő adatok magukért beszélnek. Jelentős előrelépést tettünk a védelmi beruházások terén, és a NATO ma erősebb, mint valaha... Valódi szemléletváltás történt, és európaiként büszke vagyok arra, amit teszünk – a hatalmas előrelépésre, amit elérünk”
- mondta a NATO holland főtitkára.
Arányosan a legtöbbet Lengyelország költötte védelemre a NATO-tagok közül 2025-ben: a GDP 4,3%-át.
Öt ország volt, amelyik most először érte el a minimálisan előírt két százalékos értéket: Spanyolország, Portugália, Albánia, Belgium és Kanada. Magyarország ezt 2024-ben teljesítette először.