Tíz év alatt 158,9 milliárd forint ment a felcsúti fociba

Bár minden eddiginél masszívabb és durvább választási kampány dübörög, azért ne feledkezzünk meg az Orbán-rendszer egyik sajátságos, egyedi „termékéről” sem: az Orbán Viktor felcsúti háza végében felhúzott stadionról és a bődületes pénzeket felemésztő fociakadémiáról.

A TAO-rendszer legnagyobb nyertese, a legtöbb irányított szponzorral bíró, focilegendát kisajátító NB I.-es csapat, amely eredeti céljaitól, a fiatalok kinevelésétől már rettentően messze került, évről évre felfoghatatlan pénzösszegekből gazdálkodhat. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia honlapjára felkerült az NB I.-es csapat mögött álló kft. és az alapítvány tavalyi évről szóló éves beszámolója, amely ezúttal sem okozott csalódást. Abból a szempontból legalábbis biztosan nem, hogy ezúttal is elképesztő összegek szerepelnek a dokumentumokban.

Puskás FC: rekordbevétel, amit szinte forintra pontosan elköltöttek

Az NB I.-es csapat mögött álló Puskás FC Kft.-nek 2025-ben 6,5 milliárd forintnyi bevétele lett, ami közel 1,3 milliárddal több a 2024-esnél. Emellé még elkönyveltek 576 millió forint egyéb árbevételt, ami csak 40 millióval haladja meg az egy évvel korábbit. Bár a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletnek az lenne a célja, hogy részletezze a mérlegben és az eredménybeszámoló táblázataiban szereplő számokat, Felcsúton nemes egyszerűséggel jótékonyan hallgatnak arról, hogy milyen tételekből állnak össze a bevételek. Nem tudni így, hogy mennyi volt a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel, a reklámbevételek vagy épp a szponzori pénzek.

Mindenesetre a 7,1 milliárd forintos összbevétel NB I. szinten kimagaslónak nevezhető, ennél nagyobb költségvetésből ugyanis csak a Fradi tud gazdálkodni (bár a klub még nem tette közzé a tavalyi beszámolóját), és meglepetésre a második helyre feljött a Diósgyőr 7,7 milliárdos pénzügyi kerettel.

A bevételekkel szemben 1,3 milliárdot költöttek el anyagjellegű ráfordításokra, aminek döntő része igénybe vett szolgáltatás volt, és 4,4 milliárd forint a dolgozókkal és játékosokkal kapcsolatos kiadás volt. Tavaly átlagosan 90-en dolgoztak a kft.-nek, ami azt jelenti, hogy az átlagos havi bruttó bér Felcsúton 3,7 millió forint volt. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ebben nemcsak a focisták, hanem az egyéb alkalmazottak is benne vannak.

Végeredményben a felcsúti focicsapat a 2024-es mintát másolta le tavaly is, vagyis amennyi pénz befolyt a kasszába, azt szinte teljes egészében elköltötték, a cég ugyanis a 7,7 milliárdos bevételből mindössze 86 millió forintos nyereséget tudott összehozni. A korábbi években azért nem egyszer zártak árbevétel-arányosan ennél jóval nagyobb profittal.

Alapítvány: csökkenő bevétel, csökkenő profit

A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnál (FUNA) sem panaszkodhattak túlzottan a bevételeket illetően. Ugyan előző évhez képest tavaly némiképp csökkent a befolyt össze, 8,9 milliárdról 8,2 milliárdra, az összeg a hazai foci szintjén szintén kimagasló. Ám ahogy a kft. esetében, úgy itt sem derül ki az, hogy miből jött össze ez a bevétel.

Az enyhén csökkenő bevételekkel párhuzamosan tudtak ugyan a kiadásokon faragni, de ez kevés volt ahhoz, hogy növeljék a nyereségüket. A 2024-es 85 millió forint után tavaly 64,5 millió forint maradt az alapítvány képzeletbeli kasszájában a 8,2 milliárdnyi bevételből.

Ha egyébként összesítjük, hogy 2011 óta mennyi pénz áramlott Felcsútra, pontosabban a Puskás FC Kft.-hez és az alapítványhoz, egészen brutális számot kapunk: 158,9 milliárd forintot. Ez éves átlagban 15,8 milliárdot jelent.

Hogy érzékeltessem mennyire abszurd ez az összeg:

• idén az állam hasonló összeggel támogatja az MLSZ feladatait (16,2 milliárd forint),
• alig kevesebb, mint amennyit az állam biztosít az ingyenes tankönyvellátásra (19 milliárd),
• kicsivel több pénzből működik a Központi Statisztikai Hivatal (17,6 milliárd),
• csak kicsivel többet szán a kormány egyedi készítésű gyógyászati segédeszközök támogatására (16,9 milliárd),
• és ennél is kevesebbet költenek otthoni szakápolásra (12,8 milliárd).

Az alapítványnál tavaly 127 volt az átlagos dolgozói létszám, a fizetésükre pedig 1,7 milliárd forintot költöttek el, vagyis átlagosan havi bruttó 1,1 millió forint a bér.

Még néhány érdekesség a beszámolóból:

• kicsivel több mint 50 milliárd forintnyi ingatlanvagyonnal rendelkezik a FUNA,
• a műszaki gépek, berendezések értéke 3,6 milliárd forint,
• közel 8 milliárd forint pihen az alapítvány bankszámláján, 2024 végén ez még csak 4 milliárd forint volt,
• az előző évek gazdálkodásának eredményeit halmozó úgynevezett eredménytartalékban 40,2 milliárd forintos tartalék van. Ez azt jelenti, hogy az alapítvány működése jelenlegi szinten is majdnem 5 évig biztosított.
• Tavaly jelentősen sikerült csökkentenie az alapítványnak a tartozásait, a 2024-es 9,5 milliárd forint után tavaly év végén már csak 3,5 milliárd forinttal volt adós.