Történelem: Török Gábor vett egy nagy levegőt, hogy most végre állást foglal a választásról, majd mondott valamit, amit hárman háromféleképpen értettünk

Az utóbbi évtizedek legfontosabb szavazása előtti utolsó órákban a feje tetejére állt a világ. Ennek talán legvadabb megnyilvánulása, hogy az egyrészt-másrészt pápája, Török Gábor politológus friss Facebook-posztjában nyíltan megmondta, kinek a győzelmét szeretné. Nem volt ez persze könnyű szülés, a bejegyzés ugyanis azzal kezdődik, hogy Török öt hosszú bekezdésen át magyarázza, hogy ő miért értelmez, mérlegel, egyrészt-másrésztozik és miért nem foglal állást. Általában. Aztán jön a hatodik bekezdés és az alapos bemelegítés után ledobott Török-bomba. A szubjektív véleménynyilvánítást legendásan elutasító elemző ugyanis egyszer csak azt mondja:

„Ettől függetlenül az ország sorsáról az elemzőnek is van véleménye. Nekem most az a legfontosabb, hogy”

Csak nem AZ következik?

AZ következett. Annyira, hogy később szerepel a szövegben az „azt tartanám most a legjobb kimenetnek” fordulat is. Úgy olvasd, mintha ebből érettségiznél és mindjárt felelned kéne 10 kérdésre belőle! A mondatokat én számoztam meg a követhetőség kedvéért:

„(1.) Nekem most az a legfontosabb, hogy a 2026-os választás nyomán olyan politikai képlet jöhet létre, amelyben a politikai verseny előnyei láthatóvá válnak. (2.) 16 év egypárti, abszolutisztikus jellegű, személyközpontú kormányzása a döntés- és cselekvőképesség pozitívuma mellett leginkább az ilyen helyzetekben hiányzó kontroll, ellenőrzés fontosságát bizonyította. (3.) Ezért azt tartanám most a legjobb kimenetnek, ha egy olyan politikai verseny feltételei teremtődnének meg, amelyben a hatalmon lévők elegendő felhatalmazást kapnak a programjuk megvalósítására, de a politikai versenyben folyamatosan számolniuk kell azzal, hogy minden döntésüket meg kell védeniük a potens politikai riválisok, az ellenőrző-független intézmények és a figyelő közvélemény előtt.

Erre most komoly esély van. Holnap és utána is érdemes lesz követni.”

Én ezt első olvasásra úgy értettem, hogy Török az első mondattal arra céloz, hogy nyerhet a Tisza, a másodikkal arra, hogy mégsem volt akkora ötlet az ellensúlyok nélküli autoriter Orbán-kormányzás, majd a harmadikban arra, hogy akkor örülne igazán a Tisza győzelmének, ha az nem kétharmados, hanem annál kisebb arányú lenne, mert akkor működhetne a fideszes ellensúly.

De hírügyeletes társaim közül Herczeg szerkesztő semmit sem értett, Bódog riporter pedig arra jutott, hogy „nem lehet, hogy csak annyit mond, hogy ne legyen 2/3-os többsége senkinek?”

Török tehát olyan egyértelműséggel vágta aki a véleményét az asztalra, hogy azt 3 magyarközéletfüggő újságíró háromféleképpen értette. De mindez csak vicces közjáték, a fontos dolgok vasárnap következnek.