Sátoraljaújhelyen tavaly augusztusban fogadták el a helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendeletet.
A 444 információi szerint a rendeletet a fideszes vezetésű város képviselő-testülete hétfőn rendkívüli ülésen tervezi hatályon kívül helyezni. Ez áll Szamosvölgyi Péter fideszes polgármesternek az ülésre szóló meghívójában.
A rendelet előterjesztése szerint a „Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal 2026 márciusában szakmai segítségnyújtást kezdeményezett azon települések körében, akik éltek a helyi szintű szabályozás lehetőségével”. Ekkor derült ki, hogy a lakcímlétesítés korlátozása vagy a büntetlen előélethez kötöttség olyan eleme a rendeletnek, amit szabályozni csak törvényi szinten lehet. „Az önkormányzati jogalkotás nem terjeszkedhet túl a törvény által adott felhatalmazáson, és nem állapíthat meg olyan jogkövetkezményeket, amelyek magasabb szintű jogszabályba ütköznek” – áll az előterjesztésben.
Kiderült az is, hogy a vagyoni helyzethez vagy az iskolai végzettséghez kötöttség ellentmond az egyenlő bánásmód elvének. A szöveg hivatkozik a polgármesteri hivatalt érintő aránytalan adminisztrációs teherre is.
Gánóczi Gábor, a fideszes többségű testület egyetlen független önkormányzati képviselője egyébként tavaly ősszel kezdeményezte a rendelet törvényességi felülvizsgálatát.
Száz körüli azon települések száma, ahol hoztak ilyen rendeletet azután, hogy az önrendelkezési törvény lehetővé tette ezt. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter ugyan visszautasította, hogy a törvény romaellenes lenne, az általunk megkérdezett jogászok szerint azonban a törvény azért született, hogy azok a települések, melyek távol akarják tartani a romákat vagy általában az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket, ezt megtehessék. Nem véletlen, hogy eddig főleg cigányok által is lakott településeken hoztak ilyen rendeletet.
Rendre felmerültek alkotmányossági aggályok is, az pedig az Európai Unió egyik alapvető értékének, a szabad költözés jogának mond ellent, hogy a beköltözőnek tudnia kell magyarul.
Nagy kérdés, hogy lesznek-e követői Sátoraljaújhelynek.
A szlovák határhoz közeli, 13 ezres északkelet-magyarországi város önkormányzata élni akar az eladó ingatlanok elővásárlási jogával, lakcímlétesítési engedélyével és tilalmával.
A betelepülési kérelmet a jegyzőnek kell benyújtani a szükséges dokumentumokkal együtt, így
A betelepülőnek folyamatos biztosítotti jogviszonnyal vagy nyugdíjjal kell rendelkeznie. A megvásárolt ingatlanban egy főre legalább 10 négyzetméternek kell jutni.
Ha nem magyar anyanyelvű vásárolna ingatlant Sátoraljaújhelyen, annak tudnia kell magyarul, legalább társalgási szinten. (Sátoraljaújhelyen sok lakás van Nyugat-Európában dolgozó szlovákiai szlovákok tulajdonában, akik az ingatlanukat befektetésnek vették, és kiadták albérletbe.)
A beköltözőnek százezer forint betelepülési hozzájárulást is fizetnie kell.
És akkor sem, ha büntetett előéletű vagy, köztartozásod van vagy nincs középfokú végzettséged.
A miniszter szerint ha egy önkormányzat mégis olyan rendeletet alkot, ami diszkriminatív, akkor azt a megfelelő szervek előtt meg lehet támadni.
Egyértelműen diszkriminatívak az „önazonosság védelmében” hozott rendeletek. Azt a törvényt is sértik, amelyre hivatkozva meghozták a beköltözést korlátozni célzó szabályokat. A jogvédő szerint annyira gyenge a szabályozás, hogy a törvény nem sokáig lesz érvényben mai formájában.