21 Kutatóközpont: Többen bíztak a változásban, mint ahányan tartottak annak kockázataitól

A Tisza Párt sikere nem egyetlen társadalmi csoport átrendeződéséből fakadt, hanem abból, hogy több irányból is képes volt szavazókat megszólítani – írja a Telex a választások előtti utolsó napokban készült, a 21 Kutatóközpont által készített közvélemény-kutatásról. A felmérésben a pártpreferencia mellett arról is kérdezték a válaszadókat, hogy kire szavaztak korábban, miért akarnak vagy nem akarnak kormányváltást, illetve milyen várakozásaik vannak a választás utánra.

A kutatás szerint a Tisza elsősorban a korábbi ellenzéki szavazókat vonta be szinte teljes egészében, de emellett a Fidesz táborából is szerzett támogatást, és különösen fontos, hogy sok korábban passzív, nem szavazó választót is mobilizált. Ez utóbbi magyarázza a magas részvételt is.

A kormányváltást akaró szavazók motivációi alapján kirajzolódik, hogy a választás alapvetően nem ideológiai kérdések mentén dőlt el. A leggyakrabban említett indok a korrupció és a NER volt, ezt követte az általános elégedetlenség a kormánnyal és az ország állapotával. A válaszokból egy markáns kettősség rajzolódik ki: miközben sokan a közszolgáltatások romlását, az állami rendszerek gyengeségét és a gazdasági problémákat érzékelték a mindennapokban, ezzel párhuzamosan a politikai elit és a kormányközeli szereplők látványos gazdagodását tapasztalták. Ez a feszültség erős motivációt jelentett a változás iránti igényre, vagyis ezen az sem változtathatott volna, ha a Fidesz másként kampányol.

Ezzel szemben a Fidesz szavazóinak döntése elsősorban a stabilitás és a biztonság iránti igényen alapult. Számukra a kormányzás kiszámíthatósága, a már ismert rendszer működése és a háborús helyzettel szembeni biztonság ígérete volt a legfontosabb. A kormánypárti szavazók körében tehát a „ne változtassunk, ami működik” logika dominált, és a kormány kampányüzenetei – különösen a béke és biztonság hangsúlyozása – ebben a körben működtek is.

A múlt vasárnapi eredmények szerint azonban a bizonytalanokat ezzel nem sikerült meggyőzni, és többségbe kerültek azok, akik abban bíztak, hogy lehet jobb, mint azok, akik attól féltek, hogy lehet rosszabb.

Bár gazdasági és biztonsági kérdésekben a Fidesz bizonyos mértékig még a saját támogatottságánál is kedvezőbb megítélést kapott, ezek a szempontok nem bizonyultak elég erősnek ahhoz, hogy a választók többsége emiatt rájuk szavazzon.

A kutatás arra jut, hogy a Fidesz által kínált világmagyarázat és kampányüzenetek a társadalom kisebbségéhez szóltak, miközben széles körű elégedetlenség alakult ki a rendszer működésével kapcsolatban. A korábbi stratégia, ami elsősorban a saját szavazótábor mobilizálására épített, ebben a helyzetben már nem volt elegendő, mert a kormánykritikus választók többsége nem egy-egy konkrét ügy miatt, hanem általános elégedetlenségből fordult el a kormánypárttól.