• Bár korábban 2025 végére ígérték, 2026 nyarán tényleg megnyílhat a Biodóm a nagyközönség előtt.
• De egészen más formában, mint azt a projekt 2017-es indulásakor ígérték.
• A 16 éves Fidesz-kormányzás legnagyobbat bukó építési projektje igazi időzített bomba: még akkor is komoly fejfájást okozhat a rendszerváltás utáni új kormányzatnak, ha a megnyitása után tényleg népszerű lesz.
• Abban a formában ugyanis, ahogyan most megnyitják, nem igazán látni, hogyan tudna komoly bevételeket termelni, akár annyit, hogy a rezsijét fedezze.
• Az Állatkert mostani vezetése, akik csak örökölték a projektet, mégis megpróbálja kihozni belőle a maximumot.

Jó ideje küzd a fővárosi állatkert azzal, hogy mit kezdjenek a Fidesz-kormány Liget projektje és a Tarlós István-féle városvezetés által gründolt, megalomániás, befejezetlenül álló Biodóm projekttel, hiszen a 80 százalékig kész, kisebb városrész méretű, 1,7 hektár alapterületű óriási építményre eddig durván 60 milliárd forintot költöttek, és egyes becslések szerint az eredeti elképzelések szerinti befejezéséhez még 25 milliárd kellene. További probléma, hogy az épületnek még a jelenlegi, az igazán drága elemeket - például az akváriumokat - még nem is tartalmazó formájában is milliárdos nagyságrendű az éves fenntartási költsége, amit még sohasem sikerült kitermelnie. Vagyis egy olyan torzó épült, ami ebben a formában a saját rezsijét sem tudja megkeresni, sőt túl sok esélye sincs, míg be nem fejezik, hiszen torzóról van szó. (Teljesen elkészült, biodóm jellegű helyszínek egyébként több helyen is sikeresen működnek Európában.)

Szerdán bejelentették, hogy bő két hónap múlva, nyár közepén mindezek ellenére állandó jelleggel megnyitják azt a Biodómot, aminek az építése 2017-ben kezdődött el. Az Állatkert mostani vezetése ugyanis megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni az általuk örökölt helyzetből. De egészen más formában és koncepcióval fog ez történni, mint ahogy az egész projekt elindult. Bár az eredeti tervek szerint rengeteg, főként vízi állatot mutattak volna itt be, leginkább medencékben és óriási akváriumrendszerekben, az épület nyártól lényegében szárazföldi növényházként fog funkcionálni, néhány egyszerűen tartható állatfajjal és egy 14 méteres vízeséssel feldobva az összképet. Az állatkert „városi oázisnak” nevezi azt, amit a látogató itt találni fog. Az „itt” nem a teljes Biodómot jelenti egyébként, mert az 1,7 hektár alapterületű, az új pálmaház pedig ennek a nagy központi csarnokrészét fogja belakni 1 hektáros, vagyis 2 futballpályányi alapterületen. Az élmény, amit itt kaphatunk: egy minden hasonlónál sokkal nagyobb, buja növényházban üldögélhetünk úgy, hogy a levelek és virágok bámulása közben esetleg becammog a képbe egy sarkantyús teknős, átrepül a színen egy bali seregély vagy átugrál egy közönséges hulmán, ami nem egy trágár stílusban kommunikáló északkelet-magyarországi népcsoport, hanem egy cerkófok családjába tartozó majom.

Nem rossz dolog egy új növényház, de nem több tíz milliárdért és úgy, hogy még mindig bőven benne van, hogy tovább tízmilliárdokat kelljen költeni a befejezésére vagy a lebontására. A későbbi problémáinak egy része talán abból eredt, hogy maga az eredeti alapötlete totálisan értelmetlen volt. A 20 millió évvel ezelőtt a mai Magyarország területén hullámzó Pannon-tenger rég kihalt állatvilágának bemutatását tervezték mai állatokkal.

Nem érted? Nem véletlenül!

Az eredeti alapkoncepció ugyanis tényleg az volt, hogy a Biodóm a 20 millió évvel ezelőtt itt hullámzó Pannon-tenger miocén-kori élővilágát és növényzetét hozza közel a ma emberéhez. Mivel egy szigetekkel pettyezett langyos vizű beltengerről van (volt) szó, az épületbe gigantikus akváriumrendszert álmodtak bele, további vizes és nem vizes állati élőhelyekkel és sok-sok pálmaháznyi növényzettel.

Azt a nem jelentéktelen logikai bakugrást azonban sosem sikerült kisimítani, hogy az akkori állat- és növényfajok egyike sem létezik már, így a Biodóm legjobb esetben is csak olyan mai növény- és állatfajokat tud bemutatni, amik nagyjából hasonló szubtrópusi klímájú helyeken élnek, amilyen az akkor Kárpát-medence volt.

De az épület 9 év alatt is csak annyira készült el, hogy be van fedve, működik a fűtés és a világítás, de belülről nincs befejezve, hanem eddig úgy nézett ki, mint Sanghaj az első amerikai rakétacsapás után. Vagyis tényleg baromi jól, de nem a szó hagyományos értelmében. Most már elkezdték telepakolni növényekkel a nyárra.

A mostani, módosított koncepció szerint tehát kimaradnak a vizes élőhelyek és az állatok 99 százaléka, és jönnek helyettük a relatíve olcsó és kisebb rezsivel is elpöfögő növények. (Ezt az olcsóbb koncepciót egyébként már 2025 tavaszán belengették, akkor még úgy kalkulálva, hogy 2025 végén nyithat meg a Hipernövényház.) Ez a növényházasító projekt most 350 millió forintba került: 300 milliót az Állatkert tett bele a tavalyi bevételeiből, 50 milliót meg a tulajdonos Főváros szavazott meg nekik. Az Állatkert is hangsúlyozza, hogy maga az épület ettől még nem készült el, de a lehetőség nyitva áll a későbbi befejezéséhez.

De mivel a korábban beígért óriás attrakció elmarad, ezért nem lehet plusz belépőt kérni: a Biodóm mint városi oázis a normál állatkerti jeggyel és bérlettel lesz látogatható, vagyis direktben ezen az ágon nem termel plusz bevételt. A korábbi években úgy csináltak némi pénzt belőle, hogy a nagy központi teret és a gigakomplexum szintén hatalmas egyéb tereit bérbe adták különböző eseményekre és utazó kiállításokra. Így itt volt látható a Magyarországon valaha látható legjobb dinókiállítás is, ami az egész központi teret is belakta. Erről „Magukból kivetkőzött trumpista őslények foglalták el Libsi Cityt: megnyílt a XXI. század legjobb magyar dínókiállítása" címmel írtam annak idején beszámolót. Hogy milyen eredménnyel adták ki a teret? A 2025 tavaszán megszerzett 2024-es adat: abban az évben az épületből 1 milliárd 140 millió forintos kiadás mellett 710 millió forintos bevételt sajtoltak ki.