Több mint nettó 115 millió forintért béreltek parkolóhelyeket a fővárosi cégek, költségvetési szervek és alapítványok 2025-ben, írja a Népszava. Tavaly 325 parkolóhely, 4434 négyzetméter használatára kötöttek bérleti szerződést a fővárosi intézmények és gazdasági társaságok. A parkolók egy részét azután kiadták, de ebből csak aprópénz, körülbelül 15,6 millió forint csorgott vissza az üresen kongó fővárosi kasszába.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly októberben rendelte el az ellenőrzést, miután az akkor még létező Budapest Brand működését vizsgáló ideiglenes bizottság feltárta, hogy a cég vezetőinek a Kempinski Hotel mélygarázsában béreltek parkolóhelyet havi 125 ezer forintért (a a Városháza udvarának lezárása után). A Főpolgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzési Főosztálya szabályszerűségi ellenőrzést folytatott le, hogy pénzügyi és jogi szempontból megvizsgálják az elmúlt két évben hatályos bérleti szerződéseit. Az ellenőrzés nem terjedt ki a beszerzések körülményeinek vizsgálatára, de a belső ellenőrzés arra a megállapításra jutott, hogy az egységár nem számít kiugrónak.
A cégek a székhely/telephely környéki parkolóhiánnyal, a szolgálati és szakmai feladatok ellátását végző járművek biztonságos elhelyezésével, logisztikai okokkal, valamint a vendégek, partnerek, vezetők vagy éppen agglomerációból ingázó munkavállalók parkolási szükségleteinek kielégítésével indokolták a külső parkolók bérlését.
A legtöbb parkolót a Fővárosi Vízművek bérli: 40 helyet az irodaházban dolgozók szolgálati autóinak, a munkavégzéshez használt járműveknek és a vendégeknek, további tízet a vállalat teherjárműveinek, továbbá egy 100 autó befogadására alkalmas területet a dolgozóknak és a hivatali járműveknek. A második legtöbb parkolót a BKK bérli (63 hely, de ez része az irodabérleti szerződésüknek, ebből 17-et a munkavállalók térítési díj ellenében használhatnak.)
A fővárosi tulajdonosi bizottságban vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a belvárosi irodaházakban dolgozó cégek esetében biztosan szükség van-e parkolóhelyek bérlésére, főként úgy, hogy itt jóval drágább, mint a város szélén, miközben könnyedén megközelíthetőek tömegközlekedéssel is, a városvezetés célja pedig éppenséggel a belvárosi autós közlekedés visszaszorítása (fideszes nyelvezetben ez az autósüldözés.)