Csütörtökön lemondott a MOME, vagyis a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága, az első modellváltó egyetemet irányító, Böszörményi-Nagy Gergely vezette testület. A MOME 2020-ban az első alapítványosodó egyetem volt, a KEKVA-s modell első intézménye, prototípusa, melynek élére a Fideszhez ezer szállal kötődő Böszörményi-Nagy Gergelyt ültették.

Böszörményi-Nagy ellen, miután az általa vezetett kuratórium nem az egyetem szenátusa által javasolt intézeti vezetőket és rektort nevezte ki, 2025-ben belső egyetemi forradalom tört ki. A politikailag jól bekötött kuratóriumi vezetéssel szemben ez az ellenállás jelentős részben elérte céljait: a kuratórium kénytelen volt visszakozni, megbízott rektorként az a Kovács Csaba építész kapott megbízást, akit korábban a kuratórium még intézetvezetőnek sem volt hajlandó kinevezni. Az egyetemi oktatókat képviselő szenátus is átalakult, a kuratórium pedig azt követően már inkább csak a háttérből irányított:

információink szerint az addig az egyetemi eseményeken rendszeresen megjelenő Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem is igazán jelent meg személyesen az intézményben.

A kuratórium ezzel együtt a helyén maradt - egészen mostanáig.

Két és fél héttel a Tisza kétharmados győzelmét követően azonban az egyetem felett álló testület a felügyelőbizottsággal együtt testületileg lemondott, erről csütörtökön levélben értesítette a szenátust. Ez a később Bözörményi-Nagy Gergely által is kiposztolt levél a 444-hez is eljutott.

„Tájékoztatjuk, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány teljes kuratóriuma és felügyelőbizottsága felkérésünk hatodik évfordulójával testületileg befejezi a munkáját, és - az ezt lehetővé tevő jogszabályi változások hatályba lépésével - felajánlja alapítói jogait a felsőoktatásért felelős, újonnan felálló minisztérumnak.

Kívánjuk, hogy a MOME és a hazai felsőoktatás - a számos ponton indokolt és időszerű változások mellett - megőrizhesse a modellváltás értékeit; a nemzet egésze számára érezhető módon és mértékben járulva hozzá a magyar kultúra és gazdaság dinamizmusához”

– áll a Böszörményi-Nagy Gergely és Fellegi Tamás felügyelőbizottsági elnök által aláírt levélben.

A MOME modellváltásának vélt előnyeit és a kuratórium eredményeit hosszan taglaló levél utolsó sorai arra utalnak, hogy a Tisza-kormány beiktatása után Böszörményi-Nagyék is gyors változásokra számítanak.

A modellváltó KEKVA-egyetemek állami felsőoktatásból való kiszervezésével az állam úgy vonult ki formálisan a magyar felsőoktatás jelentős részéből, hogy közben a fenntartóvá tett alapítványok kuratóriumait NER-kinevezettekkel töltötte fel, így a politikai befolyása megmaradt, miközben az egyetemi szenátusok jogköreit megnyirbálták, az egyetemi autonómia csökkent. Az új felállás miatt az Európai Bizottság is eljárást indított, a modellváltó egyetemeket kizárták a nemzetközi Erasmus-programokból és a közös kutatási pályázatokból.

Az akadémiai szabadság visszaállítása és a KEKVA-egyetemek helyzetének rendezése az egyik olyan mérföldkő, amit gyorsan teljesíteni kell ahhoz, hogy a befagyasztott uniós források felszabaduljanak. Erre egészen rövid a határidő, a helyreállítási alap forrásaihoz ugyanis legkésőbb augusztus végéig rendezni kell a kérdést, különben ezek a források örökre elvesznek Magyarország számára.

A MOME kuratóriuma az első a modellváltó egyetemek fenntartói közül, amely ennek elébe menve most önként lemondott. A lépés egyben szimbolikus is, hiszen a MOME különleges helyet foglalt el ebben a történetben:

ők voltak az elsők, akik 2020-ban, még a tömeges intézményi modellváltás előtt erre az útra léptek.

A MOME alapítványának élére a Nézőpont Intézetből a minisztériumi munkákon át Novák Katalin, Gulyás Gergely és Csák János környékére ejtőernyőző, az államilag pénzelt Design Terminalt és Brain Bart is vivő Böszörményi-Nagy Gergely (vagy ahogy ő szereti brandelni magát: BNG) került, és ezzel jelentős pluszforrások érkeztek a MOME-hoz is.

A NER a modellváltók bezzegintézményeként igyekezett előnyökben részesíteni a MOME-t. A hivatalos cél egy európai szinten is kiemelkedő képzőhely kialakítása, „Közép-Európa vezető kreatívipari és innovációs műhelyének” megteremtése volt, ezt BNG az intézmény egészét átalakító Jövő Egyeteme projekt néven marketingelte.

A folyamat azonban idővel egyre súlyosabb konfliktusokat eredményezett házon belül.

A MOME-s egyetemi közhangulat szerint Böszörményi-Nagy Gergely kuratóriumi elnökként kézi vezérléssel próbálta meg irányítani az intézményt, sokkal direktebb belenyúlással, mint ami a többi modellváltó, alapítványi fenntartásba került egyetemen a kuratóriumi elnököktől megszokott volt.

Az egyetemen sokan úgy látták, hogy a kuratórium elnöke ugyan valóban elkötelezett az intézmény fejlesztése iránt, de ennek irányát alapvetően egyszemélyi döntésekkel, személyes víziói alapján maga akarta meghatározni.

A belső feszültségek a 2023 végi rektorválasztással léptek szintet. A MOME kuratóriuma akkor előzetesen azt ígérte az egyetemi közösségnek, hogy a szenátus által javasolt jelöltet fogják kinevezni, végül azonban a szenátus által támogatott Vargha Balázs helyett mégis a Böszörményi-Nagy által favorizált Koós Pált választották. A önkényes személyi döntések alsóbb szinten is megmutatkoztak: miután egy teljes szerkezetátalakítással megszüntették az addigi intézeteket, a kuratórium ízlése szerint nevezték ki az új tudásközpontok vezetőit is.

Ez az oktatók között is nagy felzúdulást keltett. Míg korábban inkább a 2020 utáni béremelések határozták meg a hangulatot, ekkor már úgy látták, hogy ez a modellváltás második szakasza, és a NER végképp megérkezett az intézmény falai közé, kezdik komolyan korlátozni az egyetemi autonómiát.

Az igazi lázadás azonban a hallgatók között tört ki. Az egyetem felülről vezényelt átalakítása, az önkényes személyi döntések és Böszörményi-Nagy Gergely kézi vezérlése miatt kirobbanó hallgatói ellenállásban először szétmatricázták a napszemüveges, a rektor maszkja mögül előbúvó BNG arcképével a falakat, majd amikor a rektor a szenátus előtt próbálta menteni a megrendült helyzetét, azt egy látványos kitapsolással ellehetetlenítették.

A MOME Front néven szerveződő hallgatói mozgalom petícióját Koós Pál kinevezett rektor elmozdítására a hallgatók több mint fele és legalább ötven oktató írta alá, majd pedig az egyetemi szenátus is 90 százalékos arányban a rektori vezetés leváltására szavazott.

Ez egészen valószínűtlen történés volt a NER akkor 15 éves történetében: a politikai kinevezettek embereivel szemben egy alulról jövő, hallgatói kezdeményezés ért célt, a Fidesz-közeli BNG pedig kénytelen volt visszakozni, a rektor megbukott.

Ez volt a NER ritka visszavonulásainak egyik látványos példája, ami utólag visszatekintve már valami magán is túlmutatót jelzett. Mint egy MOME-s oktató mondta akkor:

„A helyzet némileg hasonlít az országos politikához: lelkes tömegek állnak szemben azokkal a vezetőkkel, akik olyan törvényi szabályozást teremtettek maguknak, ami alapján leváltásukra alig volt esély. Hogy ez mégis sikerült a MOME-n, annak szimbolikus jelentősége van, ami túlmutat a kis egyetem falain: egyértelmű üzenet, hogy az áldemokrácia ellen igenis lehet sikeresen fellépni.”

A hallgatói mozgalom sikere után a kuratórium kénytelen volt azt a Kovács Csabát kinevezni megbízott rektornak, akit nem sokkal korábban még tanszékvezetővé sem akartak tenni, és ami miatt tulajdonképpen az egész tiltakozás kirobbant. A szenátus is új chartát fogadott el, megerősítve az egyetemi autonómiát.

A kuratórium ugyanakkor mostanáig a helyén maradt, bár a nagy belső elutasítottsága miatt sokkal passzívabbá vált. A kuratórium már nem is az egyetem falain belül ülésezett, Böszörményi-Nagy Gergely az egyetemen dolgozók és a hallgatók felé lényegében láthatatlan lett.

A bejelentés azonban, hogy teljesen visszavonulnak, forrásaink szerint a MOME oktatóit is váratlanul érte. Ezekben a hetekben éppen a rektorválasztás tartotta ismét lázban az egyetemi közéletet: mivel Kovács Csabát csak idén nyárig nevezték ki megbízott rektornak, most ismét dönteni kell az utódjáról. Ő is pályázik a folytatásra, mellette a kuratórium által korábban szintén elutasított Vargha Balázs a másik esélesnek tartott induló. Mellettük azonban az utolsó pillanatban beadta a pályázatát Jürgen Bey holland sztárdizájner is, akiről sokan úgy vélték, hogy a személyében a kuratórium próbálja betolni a saját jelöltjét, vagyis az egyetem és a kuratórium közötti harc a korábbi frontvonalak mentén folytatódik.

A rektorjelölti meghallgatásokat most hétfőn folytatta le a MOME szenátusa, és ezen úgy határoztak, hogy Bey pályázata, mivel az erkölcsi bizonyítványát nem csatolta határidőig, érvénytelen. Egyúttal arról is elfogadtak egy határozatot, hogy a kuratórium ne éljen az elvileg még mindig létező vétójogával, vagyis mindenképpen azt terjessze fel rektorjelöltként a köztársasági elnöknek, akit a szenátus támogat.

Az újabb, egyetem és kuratórium közötti csata azonban a jelek szerint elmarad. Azzal, hogy a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium testületileg bejelentette, hogy lemondanak a felügyelőbizottsággal együtt, lényegében letették a fegyvert.

Ebben némi bizonytalanságot legfeljebb az jelenthet, hogy ez a levelük szerint csak nyáron lép érvénybe - miközben a rektori pályázatokról már júniusban dönteni kell a menetrend szerint.

Az országgyűlési választások előtti hetekben zajlottak a MOME következő, többéves finanszírozási ciklusáról is a tárgyalások, így most egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ki, kivel és milyen feltételek közt fog erről tárgyalni. Igaz, ha a modellváltó egyetemek egész eddigi rendszere megy a kukába, de legalábbis alapvetően átalakul, akkor ez a kérdés sem érvényes többé.