Bizalmi szavazást kért maga ellen a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja, Dóczi Gergely, az előterjesztésről jövő hét szerdán szavaz az egyetem szenátusa – értesült több forrásból is a 444. A bizalmi indítvány mellett a szenátus a szerdai ülésen véleményezi még az egyetlen benyújtott rektori pályázatot is, amit az eddigi rektor, Erős István adott be.

A 444 kérdésére Dóczi Gergely azt mondta, már a 2025-ös novemberi hallgatói tiltakozások előtt beszélt arról, hogy a rektorválasztás idején átgondolja a szerepvállalását, mivel „azt tapasztaltam, hogy csak akkor működik jól egy egyetem, ha egy kancellár és egy rektor jól tud együtt dolgozni. Ez a mi esetünkben így volt”. Mikor három év kancellárság után, 2025-ben újból megpályázta a címet, szeptemberi meghallgatásán

„azt mondtam a fenntartónak, hogy ha újból megbíz a feladattal, akármennyi időre, akkor is fenntartom a jogot, hogy egy év után, amikor rektorválasztásra sor kerül, eldönthessem, hogy a választás eredményének függvényében akarok-e kancellár lenni, akarom-e ezt a munkakört a továbbiakban folytatni vagy sem. Ez történik most.”

„Nem a jelentés miatt, nem a tavaly év végi események miatt, nem azért, mert úgy gondolom, hogy bárkinek akármi miatt is le kéne mondania, hanem azért, mert szeretném, ha a szenátus mérlegre tenné az elmúlt 3 év teljesítményét. Mindennel együtt: a tavaly novemberi eseményekkel, a jelentéssel együtt, annak fényében, hogy számít-e a továbbiakban is a munkámra” – mondta lapunknak a kancellár.

Április végén írtuk meg, hogy jelentős kockázatokat azonosított az egyetem belső jelentése – amit a kancellár is említ –, ami azt vizsgálta, hogy 2022-ben mindent megtett-e az egyetem vezetősége a tudomásukra jutott nemi erőszak gyanúja ügyében. Az egyetem vezetését Mérő Vera feminista aktivista kereste meg azzal, hogy egyik diákjukat, R.-t saját kollégiumi szobájában erőszakolta meg az egyik hallgatótársa.

Az ügyben nyomozás indult, majd 2025-ben a bíróság felmentette a férfit, ami felháborodást keltett az egyetem hallgatói közt. Az R.-ként ismertté vált lány történetét hallva egyesek a bíróság döntését kritizálták – aminek a felülvizsgálatát 2026-ban aztán a Főügyészség kezdeményezte –, mások pedig az egyetem vezetését, amiért nem tettek meg minden tőlük telhetőt, miután tudomásukra jutott az ügy. A hallgatók nyomására az egyetem vezetősége megállapodott a Hallgatói Önkormányzattal (HÖK) a November 25 Bizottság felállításáról, aminek feladata a szabályozás fejlesztése, és ennek köszönhetően indult el a belső vizsgálat is.

A lapunkhoz eljutott belső jelentés két fő megállapítást tett az üggyel kapcsolatban: bár miután az egyetem értesült az esetről, „a jogszabályi és a belső szabályzatok szerinti kötelező intézkedéseket” – azaz a rendőrségi feljelentést – „azonnal megtette”, azonban „nem élt azokkal az intézményi lehetőségekkel, amelyeket a saját szabályzata biztosított volna a közösség védelme és a sértett támogatása érdekében”. Ilyen lett volna a jelentés példái szerint az, ha a férfit kitiltják egyes előadásokról vagy az egyetem épületéből, ami a közösség védelmét szolgálta volna.

A bizottság két tagja, az egykori HÖK társelnök Bizzer Mátyás és a szintén ex-HÖK elnök Nagy Zoltán, akik még mindig az Egyetem hallgatói, hétfőn nyílt levelet tettek közzé, amiben arról írnak, hogy a jelentés megismerése után „a November 25. Bizottság munkája a jelenlegi vezetői felelősségvállalás nélkül hiteltelenné válik”. A jelentés kultúraváltást sürget az egyetemen, ezért a két bizottsági tag követeli, hogy a szenátus tárgyalja a rektor, a kancellár, valamint „minden olyan további vezető vagy intézményi szereplő, akinek személyes vagy döntéshozói felelőssége a jelentés vagy későbbi vizsgálatok alapján megállapítható” lemondását.

Egyetemi forrásaink ugyanakkor nem látnak sok esélyt arra, hogy Dóczit kiszavazzák az egyetem éléről. Már a hallgatói tiltakozások idején is több munkatársa, egyetemi oktatók biztosították a kancellárt, hogy mellette állnak – mondta egyik forrásunk.

Egyikük azért sem vár nagy felbolydulást, mert maga a belső jelentés sok hallgatóhoz el sem jutott. Az egyetem vezetése nem a Neptunon, hanem egy másik, alig használt rendszeren küldte körbe a linket.

Dóczi korábbi cikkünkben azt mondta, hogy azt a jelentés sem tagadja, hogy jogszerűen jártak el, ahogy a diákoknak sem ezzel volt a bajuk. „A jelentés azt írja le, hogy nem éltünk olyan lehetőségekkel, amelyekkel élhettünk volna, de ezek vezetői döntések voltak. Hogy a rendelkezésekre álló kereteken belül milyen döntést hoz az ember, az mindig egy vezetői döntés” – mondta, hozzátéve, hogy nyilvánvalóan dönthettek volna másképp. Arról is beszélt, hogy ahogy szembesültek a hallgatók érzéseivel, elindították a belsős vizsgálatot, ennek tapasztalatait pedig be tervezik építeni az egyetem szabályzataiba – hozzátette, hogy a jelentés bizonyos megállapításaival nem ért egyet.

Mikor arról kérdeztük, hogy a jelentésben megállapítottaknak lesz-e személyi felelőse, azt mondta, „ha valakinek le kell mondani vagy fel kéne ajánlani a lemondását, az nyilvánvalóan én vagyok. De változatlanul azt gondolom, hogy jogszerűen jártunk el a kérdésben.” Azt mondta, sokat tanultak az esetből, és biztos van, amit ma már máshogy csinálnának. Hozzátette, hogy ha a November 25. Bizottság az ellenőrzési jelentés alapján arra jut, hogy a kancellár nem járt megfelelő módon, a szenátus pedig kezdeményezi a menesztését, akkor „az egy egyértelmű jelzés lesz”.