• Bár a vizsgálat szerint mindenben jogszerűen járt el a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) vezetősége, bőven lett volna még cselekvési tere, miután 2022-ben felmerült a nemi erőszak gyanúja egy hallgatóval szemben.
• Az, hogy volt belső vizsgálat a helyzet kezelésével kapcsolatban, az ügyben hozott felmentő bírósági ítélet után kitört hallgatói tiltakozásoknak köszönhető, aminek eredményeképpen sikerült rákényszeríteni a lépésre az egyetem vezetését.
• A belső vizsgálat alapján az egyetem a büntetőeljárás alatt is hozhatott volna ideiglenes intézkedéseket (például kitiltást egyes órákról vagy terekről) nem büntetésként, hanem a közösség védelme érdekében a férfivel szemben.
• Dóczi Gergely kancellár lapunknak elmondta, hogy ugyan a vezetőség több ponton vitatja a jelentés állításait, már elkezdték megvizsgálni, hogy építhetnék be az ajánlásokat és tanulságokat az egyetem működésébe.
• Ma már sok mindent másképp csinálna, érti, hogy a hallgatók nem voltak vevők a jogi nyelvezetre, amikor épp a biztonságérzetük megerősítését várták a vezetőségétől.
• Lemondani ugyan nem tervez, de ha a belső párbeszéd eredményeképp a szenátus kezdeményezi a menesztését, akkor „az egy egyértelmű jelzés lesz”.

Jelentős kockázatokat azonosított a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) lapunkhoz eljuttatott belső jelentése, ami azt vizsgálta, hogy mindent megtette-e az egyetem vezetősége azután, hogy 2022-ben felmerült a nemi erőszak gyanúja. Azon év szeptemberében ugyanis Mérő Vera feminista aktivista azzal kereste meg az egyetemet, hogy egyik diákjukat, R.-t saját kollégiumi szobájában erőszakolta meg az egyik hallgatótársa.

A lapunkhoz eljuttatott jelentés két fő megállapítást tett az üggyel kapcsolatban: bár miután az egyetem értesült az esetről, „a jogszabályi és a belső szabályzatok szerinti kötelező intézkedéseket” – azaz a rendőrségi feljelentést – „azonnal megtette”, azonban

„nem élt azokkal az intézményi lehetőségekkel, amelyeket a saját szabályzata biztosított volna a közösség védelme és a sértett támogatása érdekében”. Ilyen lett volna a jelentés példái szerint az egyes előadásokról vagy az egyetem épületéből való kitiltás.

Az ügyben 2025 őszén született felmentő bírósági ítélet, ami szerint 2022-ben nem történt szexuális kényszerítés, holott az eset másnapján a férfi még olyan üzeneteket küldött, mint hogy „egy intoleráns fasz voltam veled akkor, és nem ezt érdemelted, és senki sem érdemli meg, hogy semmibe vegyék a saját akaratát!”.

Az ítélet nagy felháborodást keltett az egyetemen belül és kívül: a hallgatók sérelmezték, hogy az egyetem éveken keresztül nem indított belső eljárást, és engedte kiállítani, lediplomázni és a kollégiumba beköltözni a férfit, miközben az R. néven ismertté vált lány miatta költözött ki a kollégiumból és kért egyéni tanrendet.

A jelentés szerint az egyetem vezetősége – átvéve a kancellári jogkörben eljáró Jogi és Humánpolitikai Osztályvezető álláspontját – azzal érvelt, hogy mivel büntetőeljárás van folyamatban a férfi ellen, így nem lehet etikai eljárást indítani az egyetemen. Ráadásul úgy gondolták, hogy az ártatlanság vélelme miatt nem is diszkriminálhatták volna, a férfit az órájáról kitiltó oktatót pedig figyelmeztették, hogy muszáj lesz beengednie a diákot, ahogy a vizsgára is.

A hallgatói tüntetések miatt az egyetem vezetése tavaly decemberben beleegyezett az erőszakos bűncselekményekre vonatkozó szabályozás felülvizsgálásába és a vizsgálat lefolytatásába. A vizsgálatról szóló jelentés már márciusban elkészült, mégis csak április végén küldte ki a hallgatóknak a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja. Dóci Gergely kancellár megkeresésünkre azt mondta, ennek adminisztratív okai vannak, amiért személyesen vállalja a felelősséget. (A kancellár az ügyről részletesen beszél a cikk második felében.)

A jelentés másik fő megállapítása az volt, hogy a vizsgált időszakban, azaz 2022 augusztusa és 2025. december 2-a között, „nem történt olyan intézkedés, amely a szexuális jellegű visszaélések kezelésére korszerű, átlátható és biztonságközpontú intézményi protokollt alakított volna ki”.